Kedves András!
Erről a kérdésről sok szó esik a talmudi és a midrási irodalomban (lásd Likuté szichot 18. kötet 418. oldal 64., 66. lábjegyzet). Rási (rabbi Slomo Jicháki, 11. század Franciaország) azon a véleményen van (talmudi kommentárjában, Szukká 41a. végén), hogy a Szentély az égből fog lejönni, arra a bibliai versre alapozva, hogy „…a lakhelyre, amelyet előkészítettél, Örökkévaló, Isten Szentélyébe, amelyet tulajdon kezeddel állítottál fel” (2Mózes 15:17.).
Maimonidész (A királyok szabályai 11:1.) ezzel szemben egyértelműen lefekteti, hogy a Szentély építése a Messiách feladata lesz.
A lubavicsi Rebbe (Likuté szichot uo.) több módon is egyesítette a két véleményt, pl. úgy, hogy a Harmadik Szentély nagy részét a Messiách fogja felépíteni, az Ezékiel könyvében (40–43. fejezet) leírt tervek szerint. Azonban ez a leírás néhol homályos részeket tartalmaz, amit nem igazán tudunk értelmezni, ahogy Maimonidesz erről máshol ír (A Szentély szabályai 1:4.). Ezek a részei a Szentélynek az égből fognak lejönni.
Egy dolog biztos, hogy ma, mivel a Messiách még nem jött el, így nekünk nem feladatunk a Templomhegyen Szentélyt építeni. Amikor Izrael 1967-ben felszabadította Jeruzsálem óvárosát, éppen ezért nem készítettek a Templomhegyre vallási terveket, így az arab kézen maradt, és a zsidók csak lent, kívülről a Siratófalnál imádkoznak.
Valójában ráadásul vallásilag tilos is felmenni a Templomhegyre napjainkban [ahogy erről írt már Ávrahám Jichák Kook első izraeli országos főrabbi (Mispát Kohén responsum 96. fejezet), a lubavicsi rebbe (Sulchám Mönáchém 7. kötet 199–200. oldal) és mások (lásd Slomo Benizri: Hár kodsi 63–80. oldal)].
Oberlander Báruch
