Kedves Bernadett!
A kérdés lényegében az, hogy a szóbeli utasítás cselekedetnek számít-e. Ha igen, akkor nincs különbség aközött, hogy megnyomom a gombot és ezáltal felforralja a forraló a vizet, ami egyértelműen bibliai tilalom (mövásél, főzés – Misná brurá 318. fej. Sáár hácijon 114.), és aközött, hogy valaki szóbeli utasítással indítja el a vízforralót. Ha viszont nem számít cselekedetnek a beszéd, akkor csak indirekten vagyok felelős a forraló működéséért, ha szóbeli utasítással indítottam el, márpedig az indirekt cselekedet, amit a haláchában grámá vagy grám mölácháként ismert, az szombaton nincs tiltva szükség esetén (lásd Sulchán áruch OC 334:22. RöMÁ; Turé záháv uo. 514:6. végén).
Indirekt cselekedet például, ha úgy oltom el a tüzet, hogy egy hordót megtöltök vízzel és a tűz útjába teszem azért, hogy amikor odaér a tűz a hordóhoz, akkor az a hőtől kireped és a kiömlő víz eloltja a tüzet. Ebben az esetben a cselekedetem és a következmény elkülönül, emiatt grámának számít. A beszéd esetében pedig – ha az nem számít cselekedetnek – nem tettem semmit a következményért, és így biztos, hogy nem több, mint a grámá.
Cselekedet-e a beszéd?
Ezt a kérdést a Talmud (Bává möciá 90b.) már tárgyalja. Létezik egy alapelv arról, hogy a testi büntetés csak akkor róható ki, ha a bűnös egy tiltó parancsolatot szegett meg egy cselekedettel. Ha nem cselekedettel szegte meg, akkor nem lehet megbüntetni – láv söén bo máásze én lokin áláv. A Talmud ennek kapcsán egy tórai előírást tárgyal: „Ne kösd be az ökör száját, mikor nyomtat” (5Mózes 25:4.), és azt a kérdést veti fel, mi történik, ha az ember nem köti be az ökör száját, csak rákiabál, amikor enni akar: így a hangjával elijeszti az állatot az evéstől és további munkára bírja. Jochánán rabbi szerint ez cselekedetnek számít, így büntethető, hiszen azzal, hogy megmozdította a száját, már tett valamit. A sógora, Rés Lákis szerint azonban a hang kiadása nem cselekedet. A háláchá (SÁ CM 338:3.) Jochánán rabbi véleményét fogadja el mérvadónak, miszerint a beszéd is cselekedetnek számít.
Igen ám, de – ahogy arra a Toszáfot (uo. Rábi Jochánán bekezdése) rávilágít – a Talmud máshol (Svuot 21a.) azt írja Jochánán rabbi nevében, hogy a hamis eskü nem számít cselekedetnek. Hogy lehet akkor, hogy a nyomtató ökör esetében meg annak számít a beszéd? A Toszáfot azzal oldja fel az ellentmondást, hogy különbséget tesz beszéd és beszéd között. Az eskü, mivel nem okozott tettet, nem számít cselekedetnek, míg a nyomtató ökör esetében a beszédből cselekedet következett, mégpedig az, hogy az állat továbbhaladt evés nélkül. Így ez a fajta beszéd cselekedetnek számít.
Tórai tilalom
Ez alapján, a mi esetünkben, amikor a mesterséges intelligencia, Siri, Alexa vagy bármi más hasonló a szóbeli utasítás hatására elindít valamit, akkor az cselekedetnek számít, így ez valódi szombatszegés.
Rabbinikus tilalom
Ráadásul, még ha nem is vesszük ezt cselekedetnek, akkor is tilos az alapján rabbinikus tilalom alapján, miszerint nem szabad egy nem-zsidót tiltott munka elvégzésére kérni szombaton (lásd A rabbi válaszol 1. kötet 31. fejezet). Ebből következik, hogy ahogy nem szabad szombaton valamit megtenni, úgy nem szabad szóban valakit a munka elvégzésére utasítani, így nem lehet Sirinek és Alexának sem szólni, hogy csináljon valamit.
Összegzés
Az okos eszközöknek már most is jelentős rabbinikus irodalma van (lásd például Rác kácvi, Áktuáljá 1. fejezet), ebből emeltem ki a leglényegesebb gondolatmenetet, amit így lehet összefoglalni: ha a szó nem számít cselekedetnek, akkor rabbinikus tilalom alá esik az okos házak irányítása szavakkal, míg, ha cselekedetnek számít, akkor egyenesen tórai tilalom alá esik.
Üdvözlettel,
Oberlander Báruch
