– Ki inthet, figyelmeztethet egy embert, aki nem él helyesen, nem gondolkodik helyesen bizonyos dolgokban?
1. Tudja hogy a másik befogadó képes a kritikára.
2. A kritikát nem dacból, hanem őszintén, a másik segítésének céljából teszi.
3. A kritika kifejtése előtt önmagában is vizsgálatot tart, és megpróbálja megtalálni önmagában is valamilyen elrejtett formában azt a rosszat, amit a másikban lát.
4. Magába néz, és biztos benne, hogy nem gyűlöli a másikat, hanem maximum azt a helytelen utat, amelyen az jár.
– Miről ismerhető fel az alázat?
A saját emberi ego legyőzéséről, a másik ember meghallgatásáról és megértéséről.