Kedves Rabbi! Nyíregyházi barátaimmal gyakran beszélgetünk vallási dolgokról. Egyik barátom egy alkalommal azt mondta; "Sajnos mi már nem tudunk héberül, így aztán imádkozni sem tudunk." Így aztán, -amit én kifogásolok- hogy a zsinagógában illetve az imateremben csak egy passzív jelenlét figyelhető meg. Szerintem az ima, nem csak héberül érvényes, pontosabban, nem minden ima, ami a héber tudást megkívánná. Egyszer Dr. Schweiczer József főrabbi előadásán is hallottam, hogy vannak imák, amik az illető anyanyelvén is elmondhatóak és érvényesek. Egy alaptétel ami mindíg igaz, hogy az Örökkévaló nyelve a héber, viszont akkor miért teremtett minket, a világ emberiségét ilyen soknyelvűvé, ha nem tudunk mindannyian megtanulni héberül? Vagy éppen a haszidizmus az az irányzat amelyik ilyen és hasonló kötelmek alól ad felmentést, mondván, hogy az Örökkévaló imádata nem igényel bonyolult szabályokat, mindössze tiszta , őszinte emberi hozzállást. Várom válaszát ez ügyben, köszönettel; B. László

Kedves László!
Köszönöm kérdését.
Természetesen a Jóisten minden nyelven ért, és ezért a halacha (zsidó szabályrendszer) előírása az, hogy minden olyan nyelven imádkozhatunk, amelyet ismerünk. Sőt, mivel az ima lényege az áhítat, ezért mindenképp fontos, hogy legalább valami fogalmunk legyen az elmondott ima jelentéséről. Ez az oka annak, hogy most már több mint tíz éve különböző liturgikus kiadványokat adunk ki két nyelven, tükörfordítással.
Ugyanakkor a háláchá nem engedi, hogy a közösségi imát, minjenben, nem-héber nyelven vezessék le. A zsidó nép számára a héber, szellemi örökség, aminek használatát, ha feladnánk, akkor feledésbe merülne. A közösség tagjai nem is éreznék szükségét annak, hogy megtanuljanak héberül. Így aztán az ajánlatos az, ha az ima héber nyelven, a hagyományos liturgiával van levezetve, de ha valaki a közösségből nem érti a hébert, akkor tud puskázni a magyar fordításból.
Üdvözlettel
Köves Slomó

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás