Tisztelt rabbi!
A Peszáchot szüleimnél töltjük az Örökkévaló segítségével. Két kérdésem van ezzel kapcsolatban. Az egyik, hogy eladhatjuk-e az összes chomecot ott, ahol van, vagy ugyanúgy ki kell-e takarítani a lakást Peszáchra, mintha itthon töltenénk az ünnepet? A másik kérdés, hogy kell-e itthon bödikát chomecot csinálnunk, vagy a szüleimé vonatkozik ránk is.
Köszönöm és kóser Peszáchot kívánok!
Mirjám
Kedves Mirjám!
A talmudi bölcsek előírták (Pszáchim 2a.; Sulchán áruch OC 431:1.), hogy az ember a Peszáchra kitakarított otthonát az ünnep előtti este vizsgálja át, hogy maradt-e valahol chomécos étel, ami nem lehet az ünnep alatt a birtokunkban. Amit ilyenkor találunk, azt össze kell gyűjteni és másnap délelőtt el kell égetni (SÁ uo. 434:1.).
A háláchá (uo. 437:1.) felteszi a kérdést, kinek kell ezt a keresés elvégeznie abban az esetben, ha egy zsidó egy másik zsidónak ad bérbe ingatlant az ünnep idejére. A válasz attól függ, hogy a bödikát choméc idején ki van „birtokon belül”. Ha a bérlő már átvette a lakást, akkor neki kell megbizonyosodni róla, hogy nincs choméc a helyiségben. Ha még nem történt meg a bérbeadás, akkor a bérbeadónak kell elvégeznie a keresést, annak ellenére, hogy ő nem fog ott tartózkodni Peszáchkor.
Ennek a talmudi érvelésnek az alapján vannak olyan vélemények (Divré Nechemjá responsum OC 35. fejezet), hogy hasonló a helyzet, ha egy szobát vagy egy egész lakást lezárnak Peszáchra és minden benne levőt eladnak nem-zsidónak. Eszerint a fentiekhez hasonlóan, mivel a choméc eladása általában csak a bödikát choméc utáni délelőttön (idén péntek) történik, még kötelező bödikát chomécot csinálnia a tulajdonosnak, akkor is, ha Peszách alatt nem-zsidó kézben lesz. Felmerül a kérdés, mi értelme a keresésnek, ha egyszer, amit megtalálunk, az ott is fog maradni. Egyik magyarázat, hogy attól félünk, talán el fogja felejteni eladni a tulajdonos, vagy akár szélsőséges esetben nem talál nem-zsidó vevőt, aki megvenné (Mökor Chájim 436:4.).
Ezzel szemben áll a pozsonyi Schreiber-Szofer Mózes (1762–1839) véleménye (Chátám Szofer responsum OC 131. fejezet), miszerint lényeges különbség van a két eset között. Amikor a lakást egy zsidó bérlőnek adják át, azt mindenképpen „chomécteleníteni” kell Peszách előtt, kérdés csak az, ez kinek a feladata. Ezzel szemben, ha nem-zsidónak adjuk el, akkor nem kell ezt megtenni, hiszen neki lehet a birtokában choméc, és ebben az esetben a bölcsek nem tették kötelezővé a choméc keresését sem. Az azonban igaz, hogy az embernek figyelnie kell ebben az esetben is, hogy ne felejtse el eladni!
Érdekes, hogy Ganzfried Slomó (1804–1886) ungvári dáján a Sulchán áruch kivonatában (111:6.) csak az első véleményt idézi, miszerint kötelező a bödikát choméc, és nem is említi a pozsonyi rabbi véleményét, aki az egyik leghíresebb magyarországi rabbi volt, ami szerint nem kell keresni a chomécot. A harmadik lubavicsi rebbe (1789–1866), a Cemách Cedek (Responsum OC 47. fejezet) is ezt a véleményt támogatta, mondván, hogy ez az elfogadott szokás.
Én magam először és mindeddig utoljára néhány évvel ezelőtt találkoztam az első vélemény gyakorlati megvalósulásával, amikor litván szokású (litvis) fiatalok egy csoportja Budapesten tartózkodott, és arra kértek, hogy szervezzek nekik korábbi choméc eladást, hogy ne kelljen bödikát chomécot csinálniuk. Valójában azonban a második véleménye maradt az elfogadott szokás napjainkig is.
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy nem csak a lakásában kell elvégeznie az embernek a bödikát choméc szertartását, hanem mindenhol, ahol Peszách egész ideje alatt tartózkodni fog. Ezek szerint, aki olyan helyen ünnepel, ahol a háziak kutatnak a choméc után, az természetesen érvényes lesz rá is (lásd SÁ RSZ 436:20.). Ha azonban olyan helyre megy az ünnep előtt vagy alatt, ahol más nem csinált, pl. egy nem-zsidó szállodában száll meg az ünnep idejére, akkor mindenképp el kell végeznie a bödikát choméc szertartását és ellenőrizni, hogy nincs-e ott choméc, még akkor is, ha az ünnep alatt érkezett oda. Az egyetlen, akinek nem kell bödikát chomécet végeznie az, aki, ne adj Isten, hajléktalan, és sajnos nem tartózkodik semmilyen helyiségben az ünnep alatt (SÁ RSZ uo. 21. végén).
Tehát, a kérdésre válaszolva, ha az ember az ünnep egész idejére elutazik, és eladja a lakásában található összes chomécot, akkor semmiképp nem kell takarítania. Az általánosan elfogadott vélemény szerint otthon nem kell bödikát chomécot sem csinálnia (lásd még Nité Gávriél – Peszách 1. kötet 27. fejezet).
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 32. szám – 2022. április 13.
