Kedves Jáákov!
Sajnos a történelem során nagyon sokszor álltak elő olyan helyzetek, amikor mérlegelni kellett, hogy egy vészhelyzetben ki élvezzen elsőbbséget. Már a Talmud (Horájot 13a.) is foglalkozott ezzel és a rabbinikus irodalomban is felmerült sokszor, most pedig a koronavírus járvány kapcsán is előbukkant a téma.
Ez az egészségügyi hálácháknak az egyik legnehezebb dilemmája, amiben még számos kérdést kell vizsgálni, itt csak a legalapvetőbb szempontokat említem. A kérdés rengeteg különböző helyzetben merül fel, többet már én is tárgyaltam ebben a rovatban. Közöttük szerepelt a váci rabbi, akinek Auschwitzban tettek fel hasonló kérdést, és aki azt kérte, ne kelljen neki ebben a tragikusan nehéz dilemmában döntést hoznia (lásd Holokauszt és háláchá 38. oldal végén).
Első kézből van róla tudomásom, hogy már a járvány kitörésének kezdetekor mennyit tett Izrael Állam annak érdekében, hogy a lehető legtöbb lélegeztetőgépet szerezze be. Eszembe jut az a péntek délután, amikor a szombat bejövetele előtt 20 perccel valaki felhívott és az útmutatásomat kérte. Az illetőnek Izrael nevében kellett beszereznie nagymennyiségű lélegeztetőgépet, és másnap, szombat reggel kellett véglegesítenie az üzletet. Ha ezt nem teszi meg, akkor az ország elesik egy komoly lehetőségtől. Természetesen nem volt kérdés, hogy szabad-e emiatt megszegnie a szombatot, hiszen életmentésről volt szó (Sulchán áruch, OC 248:4.), de pontosan át kellett beszélnünk, hogy hogyan kell végrehajtania fölösleges szombatszegés nélkül.
Azonban még mindig fennáll a kérdés, ahogy Izraelben is felmerült, hogy mi a sorrend, ha még sincs elég lélegeztetőgép. Ki élvez elsőbbséget? Szakszóval ezt hívják triázsnak.
Vegyünk végig pár alapvető esetet
1. Életmentő eszköz magántulajdonban
Amikor valakinek a tulajdonában van az életmentéshez szükséges eszköz, például egy gyógyszer, akkor nem kérdés, hogy ő, mint tulajdonos elsőbbséget élvez és megtarthatja magának a gyógyszert (Talmud, Bává möciá 62a.). Nem ennyire egyértelmű a helyzet, ha a tulajdonos már annyira beteg, hogy a gyógyszer legfeljebb rövid idővel tudja meghosszabbítani az életét. Sok vélemény szerint megtarthatja (Encyclopedia of Medicine and Jewish Law (héber) 6. kötet 619. oldal), de van olyan vélemény, hogy a saját állapotától függetlenül nemes dolog részéről, ha átadja valaki másnak (uo. 607. oldal).
2. Döntés két páciens között
Abban az esetben ha egy harmadik személyé az életmentő eszköz, vagy köztulajdon, akkor fel kell állítani egy sorrendet, amihez a háláchá a következő iránymutatást adja (lásd Minchát Áser – Korona 4. fejezet).
Ha van két ember, akik közül az egyiknek azonnal szüksége van a lélegeztetőgépre, a másik viszont lehet, hogy túléli nélküle, akkor annak van elsőbbsége, aki nagyobb veszélyben van. Két azonos állapotú betegnél az kapja meg, akinek nagyobb esélye van a túlélésre (Encyclopedia uo. 620. oldal).
3. A kor nem számít
Érdekes, hogy egy vélemény kivételével konszenzus van abban, hogy a háláchá nem veszi figyelembe az életkort: nem tesz különbséget az alapján, hogy valakinek még öt vagy ötven évet van esélye élni, mert nem tudhatjuk, melyiküknek van több idő megírva. Ezek szerint, ha egy idős embernek nagyobb az esélye a túlélésre, akkor megelőzi a fiatalabbat (Minchát Áser uo.; Encyclopedia uo. 623. oldal).
4. Elsőbbség annak, aki már jelen van
A kérdés csak akkor merülhet fel, amikor egyik beteg se kapta meg az életmentő eszközt: ha már egyikük megkapta, akkor nem lehet tőle elvenni, akkor sem, ha kisebb esélye van a túlélésre (Minchát Slomo responsum 2. kötet 82:2.). Ha egy beteg a helyszínen van, akkor nem lehet tőle megtagadni az ellátást arra hivatkozva, hogy talán később érkezik valaki, akinek nagyobb szüksége van az eszközre. Ha azonban tudjuk, hogy a másik beteg úton van vagy szinte biztos, hogy meg fog érkezni, akkor már lehet mérlegelni a két beteg állapota alapján (Minchát Áser uo.).
5. Munkaerőhiány
Mi a helyzet, ha nem eszközhiány van, hanem emberi erőforrásból van kevés? Ilyen például, ha tömegszerencsétlenség történik és például húsz sebesültet kell egyetlen mentőnek ellátnia. Ilyenkor megfordul a logika és a gyorsabban ellátható, könnyebb sérülteket kell kezelni először. Ha ugyanis a legsúlyosabb sérülttel kezdi, akkor amíg vele van elfoglalva, a többi tizenkilenc állapota is romlani kezdhet és előfordulhat, hogy míg egy embert megment, addig az összes többi meghal (Encyclopedia uo. 629–630. oldal).
Üdvözlettel,
Oberlander Báruch
