A talmudi korban akár egy teljes év is eltelhetett az eljegyzés és az esküvő között (Ktubot 57a.). De lassan már évezredes szokás, hogy az eljegyzést közvetlenül az esküvő előtt kötik meg (Hátákánot böJiszráél 3. kötet 370–371. oldal), többek között azért, hogy ne legyen idő a két szertartás között, ami alatt akár külső, akár belső okok miatt nem történik meg az esküvő, és el kell válnia a párnak (lásd Maimonidész, A házasság szabályai 1:3.). A mai eljegyzések valójában csak arról szólnak, hogy bejelentik a házasodási szándékukat a felek.
A valódi eljegyzéshez bármilyen, 1 prutánál (kb 10 Ft) nagyobb értékű tárgy átadására van szükség. A Talmud (lásd Kidusin 3a. végén, 11a.) nem fogadja el azt a véleményt, ami kötelezővé tette volna, hogy nagyobb értékű tárggyal jegyezzék el a menyasszonyt, hiszen ha már értékről van szó, akkor valójában a lány értéke felbecsülhetetlen. A Sulchán áruchban (EH 27:1.) a RöMÁ idézi a Kabbalát (Tikuné Zohár, 5. tikun eleje), hogy bár bármit át lehet adni eljegyzéshez, de mégis gyűrűt adnak (lásd még 1Mózes 24:22., Ezrá 2:43., Aryeh Kaplan: Made in Heaven 48. oldal), amit viselni lehet és egyértelműen mutatja, hogy a lány el van jegyezve (Széfer háchinuch 552. parancsolat). Ehhez sima karikagyűrűt használnak, nem köveset, nehogy félreértés legyen a gyűrű értékét illetően, ami megkérdőjelezheti akár magát az eljegyzést is (SÁ uo. 31:2.).
Vallásos körökben szokás, hogy ezen a szimbolikus eljegyzési ünnepségen ajándékot ad a vőlegény menyasszonynak (Nité Gávriél, Siduchim 33:5.). Fontos, hogy mindkét fél megértse, hogy ez csak ajándék és nem az eljegyzés záloga (lásd SÁ uo. 45:1.). Ha ugyanis egyértelműen eljegyzési szándékkal, két tanú előtt adná a menyasszony kezébe a vőlegény az ajándékot, az eljegyzésnek számítana, akkor is, ha nem mondja ki a hagyományos eljegyzési formulát (SÁ uo. 27:1.). Nővérem eljegyzésekor láttam azt a szokást, hogy az ajándékot nem a menyasszony kezébe adja a vőlegény, csak leteszi elé az asztalra (Minhág Jiszráél Torá, EH 73–74. oldal).
Sok helyen ez az eljegyzési ajándék egy drágaköves gyű-
rű (lásd Nité Gávriél uo. 2.), a Chábádban – a Rebbe javaslatára (Sulchán Menáchem 6. kötet 145. oldal, Nité Gávriél uo. 3.), a félreértéseket elkerülendő – valamilyen más ékszer. (Természetesen a Chábád menyasszonyok sem maradnak le a hagyományos köves gyűrűről, azt az esküvői szertartás után a chéder jichudban adja át a vőlegény.)
Oberlander Báruch
