A Dávid-csillag ma már teljesen egyértelműen kapcsolódik a zsidósághoz: akár saját identitásunk megjejlölésére használjuk, akár mások jelölnek meg vele bennünket. Annak, hogy miként vált a zsidókat megjelölő szimbólummá, nagy irodalma van, ebből egy pár fontosabb adatot fogok most megemlíteni.
Az anticionisták elhatárolódása
Spira Chájim Elázár rabbi (1871–1937), az erősen anticionista munkácsi rebbe, 1922-ben megjelent művében (Divré Torá 1. kötet 92. paragrafus) nagyapját idézte a kérdés kapcsán. Mint írja, Spira Cvi Elimelech rabbi (1783–1841), aki korábban egy pár évig szintén munkácsi rabbi volt, Mose Isserles krakkói rabbira (1530–1572), a RöMÁra, a Sulchán áruch társszerzőjére hivatkozva (Torát háolá 1. rész 20. fejezet végén) azt írja (Igrá döpirká 176. paragrafus; Bné Jiszászchár, kiszlév-tévét 2:40–41.), hogy Dávid királyi pajzsára egy hétkarú menóra volt festve”. Ehhez még hozzáteszi Cháim Elázár rabbi, hogy sehol a Talmudi vagy midrási irodalomban nem szerepel, hogy Dávid pajzsának hatágú csillag formája lett volna, sőt egyáltalán nem szerepel ez a jelkép sehol mint vallási szimbólum. Igaz azonban, tesszük hozzá, hogy a RöMÁ véleményén kívül arról sincs írásos forrás, hogy menóra lett volna a pajzson.
A munkácsi rebbe a fentihez még hozzáteszi, hogy „ha még találnánk is forrást a Dávid-csillag ősi eredetére, akkor sem illik ma ezt a szimbólumot használni, főleg nem zsinagógában látható helyen szerepeltetni, mivel ez a cionisták és az ő hittagadásuk szimbólumává vált. Hallottam nemzedékünk egy nagy rabbijáról, aki emiatt távolíttatta el a Dávid-csillagot a Tóra bársonyruhájáról vagy a frigyszekrény függönyéről, annak ellenére, hogy réges-régóta ott voltak”. A munkácsi rebbe nem nevezte meg a kérdéses rabbit, de egy szemtanú beszámolója alapján tudjuk, hogy Slomó Halberstam rabbiról (1847–1905), a galíciai bobowai rebbéről van szó (Árzé Lövánon 75. oldal). A vallásos anticionista táborban a mai napig gyakran idézik a munkácsi rebbének ezt az írását a kérdésről.
Ezzel együtt a bobowai rebbével ellentétben sok más haszid rebbe zsinagógájában továbbra is szerepel a Dávid-csillag, nem mint cionista szimbólum, hanem mint egy olyan ősi jelkép, ami az őket megelőző rebbéknél is szerepelt, így úgy gondolják, nem lenne helyes eltávolítani őket.
A cionisták ragaszkodása a Dávid-csillaghoz
Ezzel szemben a cionista tábor írói mindenféle misztikus magyarázatot hoztak arra, hogy miért lett volna hatágú csillag formája Dávid pajzsának, a mágen Dávidnak. Ezek azonban mind modern kori magyarázatok, amiknek nincs korábbi forrása.
Tény, hogy felbukkan a hatágú Dávid-csillag egy Olaszországban található zsidó sírkövön, ami nem régebbi, mint a 6. század, ugyanakkor ebből a korból ismerünk egy spanyolországi zsidó sírt, amelyen ötágú csillag, vagyis pentagram szerepel. A Dávid-csillag ezek mellett megjelenik régi zsidó kabbalisztikus művekben is, más mágikus szimbólumokkal együtt, mint pl. a Ráziél hámálách (Ráziel, az angyal) című könyvben is (Amszterdam 1701, 44b.).
Azonban gyakran felcserélődik a hatágú az ötágú csillaggal, illetve van olyan eset is, ahol az eredeti kéziratokban nem szerepel a szimbólum, csak későbbi példányokba került bele (lásd minderről részletesen Gershom Scholem: „Dávid pajzsa: Egy jelkép története”, in: A kabbala helye az európai szellemtörténetben – Válogatott írások I. 171–200. oldal).
Üdvözlettel,
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 19. szám – 2024. január 18.
