Bár Peszách már véget ért, két, ünnep alatt érkezett kérdéssel mégis érdemes foglalkoznunk, melyek kapcsolódó témákra irányulnak.

Az első kérdező még Peszách előtt megrendelt egy chomécos terméket, és félünnepen kapott róla értesítést, hogy 48 órán belül át kell vennie. Kérdés, hogy szabad-e értesítenie azt a nem-zsidó személyt, aki megvette a chomécát, hogy vegye át a terméket, illetve, ha ehhez szükséges a megrendelő aláírása, alá szabad-e írni.

A másik kérdés arra vonatkozik, szabad-e Peszách alatt chomécot rendelni az ünnep utánra, pl. egy zsidó tulajdonú kó­ser pékségtől.


Nézzük az első kérdést! Ha a termék nem volt előre kifizetve, és még a kiszállításkor is van lehetőség a vásárlástól való elállásra, akkor a megrendelt termék még nem számít a megrendelő tulajdonának. Vagyis Peszách előtt nem kellett eladnia a nem-zsidó vevőnek a többi choméccal együtt és nem is veheti át, hiszen azzal a birtokába kerülne (lásd Máádáné Jom Tov 4. kötet 102. fejezet, kiemelten az 575. oldalon).

Ha azonban az árut előre kifizette, onnantól már a tulajdonának számít, ezért el kell adni a choméccal együtt, egyrészt mert bibliai tilalom szerint az ünnep alatt nem lehet a birtokában choméc (2Mózes 13:7.), másrészt mert rabbinikus tilalom alapján az a chomécot, ami zsidó tulajdonban volt Peszách alatt, az ünnep után nem használtható (SÁ OC 448:3.).

A háláchá szerint (uo. 443:1.) Peszách alatt nem szabad semmiféle hasznot húzni még nem-zsidó tulajdonban levő chomécból sem. A Sulchán áruch (uo. 450:6. RöMÁ) példaként hozza az ügynököt, aki egy nem-zsidó részére vásárol annak pénzéből chomécot egy nem-zsidótól. Ez tilos, mert haszna lenne a chomécból Peszáchkor. Hasonlóképpen bolti eladóként sem szabad eladni chomécot még nem-zsidóknak sem (lásd Szidur Peszách köhilcháto 1. kötet 226. oldal 12. lábjegyzet). A haszonszerzésen túl itt attól is tartani lehet, hogy esetleg enni fog a Peszáchkor tiltott ételből.

Azonban Slomo Zálmán Auer­bach (19101995) jeruzsálemi rabbi szerint (Hálichot Slomo – Pe­szách 4:14.), ha az ember eladott choméca egy zárt szobában található, és ott tűz üt ki, akkor azt el szabad oltani úgy, hogy azzal megmentse a chomécot, mivel Peszách alatt úgysem lenne belőle haszna. Annak ellenére el szabad oltani, hogy ünnep után, amikor visszakerül a tulajdonába, örülni fog neki, hogy nem semmisült meg a choméca. Ehhez hasonlóan szerintem más módon is meg lehet védeni a chomécot attól, hogy kár essen benne. Pl. a mi esetünkben azzal is el lehet hárítani a choméc elvesztésének veszélyét, hogy megkérjük a nem-zsidó peszáchi tulajdonost, menjen el és vegye át a csomagot az ünnep alatt, vagy azzal, hogy szükség esetén a zsidó személy aláírja az átvételi elismervényt (úgy, hogy betartja a félünnepi írás szabályait, ami nem egy egyszerű dolog lásd uo. 545. fejezet).

Az első kérdés esetében egy létező chomécról volt szó, nézzük meg, mi történik a második kérdésben vázolt helyzetben, amikor Peszách alatt rendeljük a vallásos zsidó péktől a még nem létező chomécot, amit csak az ünnep után fognak elkészíteni.  Ebben az esetben a rendeléssel egyáltalán nem jutunk hozzá choméchoz, ezért nem tilos, annak ellenére, hogy nagyon nem illik Peszáchkor choméccal foglalkozni.

Ha azonban nem-zsidó pékségről van szó, akkor tarthatunk attól, hogy már Peszách alatt bevásárolnak hozzá például élesztőt, ezt pedig már nem szabad, annak ellenére, hogy még nincs kifizetve a termék. Ezért például, ha valaki félünnepen repülőjegyet vásárol, akkor nem szabad a kóser étkezést is megrendelnie, mert félő, hogy a repülőtársaság már az ünnep alatt beszerzi a kóser menüt. Ha mégis megtörtént a rendelés, akkor Peszách után szabad azt használni (lásd minderről Bödikát cháméc ubiuro 1:15.).

Oberlander Báruch

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás