A hosszú ideje tartó Covid-járvány sok különleges élethelyzetet hozott elő, melyekre háláchikus útmutatást kellett találni. Ebből már sokat tárgyaltunk, most egy további példát szeretnék bemutatni.
Mivel takarjuk le a bárheszt?
Amikor újrakezdtük a közösségi imákat, még nem mertem kidusokat és közös szombati étkezéseket rendezni a zsinagógában, csak akkor, amikor már elérhetőek voltak az oltások és biztonságosabbnak tűnt a helyzet. Az óvatosság kedvéért még ekkor sem voltak közös tálak, amiből mindenki szedhetett, hanem külön adagonként adtuk ki az ételt, ami mellé kis egységcsomagokat készítettünk: mindenkinek külön-külön nejlonzacskóba tettünk evőeszközt, poharat és egy bárheszt.
Csakhogy az előírás szerint (Sulchán áruch OC 271:9.) a kidus előtt a bárheszt le kell takarni. Felmerült a kérdés, hogy az átlátszó nejlonzacskóba rakott bárhesz minek számít, hiszen bár be van fedve, még mindig látszik. Le kell-e még egy nem átlátszó réteggel takarni vagy így is megfelelő?
Ennek megválaszolásához végig kell vennünk a különböző érveket, ami miatt lefedjük a szombati kalácsokat.
A szombat tisztelete
Az első magyarázat ahhoz a talmudi mondáshoz (Pszáchim 100b. és RáSBáM uo.) kapcsolódik, miszerint az összes bölcs egyetért abban, hogy a szombati ételek ne kerüljenek az asztalra, csak a kidus után. Ezzel azt hangsúlyozzuk, hogy az ételeket a szombat tiszteletére tesszük az asztalra (SÁ RSZ uo. 10.).
Ma az a szokás, hogy a bárcheszt mégis az asztalra teszik a kidus előtt, de csak letakarva, hogy ne lehessen látni, így olyan lesz, mintha nem lenne ott ott (uo. 17., Áruch hásulchán uo. 22., lásd még Piszké tsuvot 271. fejezet 184. lábj.).
Ne szégyenítsük meg a kenyeret
A második magyarázat szerint (Jeruzsálemi Talmud, idézi a Tur OC 271:[9].) azért takarjuk le, hogy a kenyér „ne lássa a szégyenét”, hogy hiába lehetne kidust mondani rá és hiába előzi meg a tórai felsorolásban (5Mózes 8:8.) a búza és az árpa is a szőlőt, mégis inkább a borra mondjuk a szombati áldásokat.
A bárchesz olyan, mint a manna
Végül a harmadik magyarázat (Toszáfot, Pszáchim uo. söén méviin bekezdése végén) abból ered, hogy a szombati bárcheszekkel a mannára emlékezünk, amelyből pénteken dupla adag esett (2Mózes 16:22.), hogy elég legyen szombatra is, mivel sábesz alatt nem lehetett volna összegyűjteni (uo. 25–26.). A manna úgy hullott, hogy alatta és fölötte is volt egy-egy réteg harmat (4Mózes 11:9., 2Mózes 16:13. és RáSI uo.). Erre emlékeztet a kalácsok letakarása: az alsó takaró harmatrétegre az abrosz, a fölsőre pedig a bárchesztakaró.
Miben különböznek a magyarázatok?
Az egyik különbség a magyarázatok között az, hogy amikor mondunk hamojci áldást, még mindig le van-e takarva a bárchesz. Ha az első két magyarázatot nézzük, akkor csak a kidus utánig kell letakarva lennie a bárchesznek, ha a harmadikat, akkor viszont a hamojci áldás végéig maradnak lefedve (Áruch hásulchán uo., lásd még Misná brurá uo. 41.).
További különbség, hogy abban az esetben, ha az embernek nincs bora, és bárcheszre mondja a kidust, akkor az első két magyarázat szerint egyáltalán nem is kell letakarni, csak a harmadik magyarázat szerint (Misná brurá uo.).
Jó-e a nejlonzacskó?
A mi kérdésünk válasza szintén attól függ, hogy melyik magyarázatot fogadjuk el.
Az első magyarázat szerint nem a lefedés a lényeg, hanem az, hogy ne legyen látható – ez alapján tehát az átlátszó nem jó (Piszké tsuvot uo. 187. lábj.).
A második magyarázat szerint szintén nem jó az átlátszó takarás, hiszen a kenyér továbbra is „látja” a bort. Ennek ellenére meglepve láttam, hogy van olyan vélemény, miszerint megoldás erre a problémára az átlátszó takarás is (Smirát sábát köhilchátá 2. kötet 47. fejezet 116. lábj.).
A harmadik magyarázat alapján, amelyben a mannához hasonlítjuk a bárcheszt, szerintem megfelelő az átlátszó takarás, hiszen a harmat is átlátszó. Ez a magyarázat azonban, úgy tűnik, kisebb súllyal esik a latba, amit abból látunk, hogy a harmadik szombati étkezéshez a szeudá slisithez (sálesidesz) nem takarjuk már le a bárcheszeket (Áruch hásulchán 291:10., 299:14.).
Az első két magyarázatot tekintve azonban, úgy tűnik, nem jó az átlátszó letakarás, hiszen az a lényeg, hogy a kidus alatt ne legyen látható a bárchesz.
Megjelent: Gut Sábesz 23. évfolyam 47. szám – 2021. augusztus 5.
