Kedves Miklós!
A jichud elvei
Részben bibliai, részben rabbinikus tilalom alá esik, hogy egy nő és egy férfi, akik nem házasok, vagy nem közvetlen rokonok, egy zárt helyiségben tartózkodjanak kettesben (Talmud, Szánhedrin 21b., Talmudic Encyclopedia 23. kötet 6325–634. oldal) – ezt nevezzük jichudnak (SÁ Even háezer 22:1–2.). Két oka van ennek: egyrészt elkerülendő a tiltott kapcsolatok kialakulását (SÁ uo. 1.), másrészt megelőzendő az erőszakot (Chelkát möchokék a SÁ-hoz uo. 15., Encyclopedia uo. 636–637. oldal). Ebből következően mindegy, hogy milyen célból vannak a szobában, akár együtt dolgoznak, akár baráti találkozó zajlik, a bölcsek szerint ez „előfutára” lehet egy tiltott kapcsolatnak, ezért nem megengedett.
Visszatartó erő-e az állami törvény?
Kérdés, hogy ha az állami törvények büntetik az erőszakot, akkor ezzel kizárja-e annak a lehetőségét. Méir Stern (meghalt 1681) németországi, majd amszterdami rabbi szerint olyan esetben, ha szigorú büntetés vonatkozik az erőszaktételre, akkor hagyatkozhatunk annak a visszatartó erejére (lásd írása a Chávot Jáir responsumban 66. fejezet). Szerinte ezt támasztja alá a Sulchán áruch (Jore déá 153:1.) is.
Jáir Chájim Bacharach (1638–1702) wormsi rabbi ezzel szemben válaszlevelében (Chávot Jáir uo. 73. fejezet) úgy véli, hogy a büntetés nem elegendő visszatartó erő: ha valaki a fejébe veszi, hogy bűnt követ el, ettől nem fog a büntetés miatt elállni. Emellett Ávrahám Danzig (1748–1820) vilnai rabbi azt is kiemeli (Binát ádám uo.; Pitché tsuvá a SÁ EH-hoz uo. 3.), hogy manapság nincsenek olyan szigorú törvények, amik elég erős féket képeznének, mint Stern rabbi idejében, amikor máglyahalál járt azért, ha egy nem-zsidó zsidóval létesített kapcsolatot (akár közös megegyezéssel, akár erőszakkal történt). Így nem hagyatkozhatunk a büntetés visszatartó erejére, sem a csábítás sem az erőszak terén. Egyes mai rabbik szerint (Émek hátsuvá responsum 3. kötet 96:27.) az erőszak esetén azért sem lehet a büntetéstől való félelem miatt enyhíteni a jichud szabályain, hiszen ilyenkor is a bíróság döntésén múlik, kinek hisznek, így akár meg is lehet úszni egy ilyen bűnt.
„A zsidók elleni törvények változhatnak”
1943-ban Magyarországra szökött Galíciából egy haszid rabbi, Jehosuá Mendel Ehrenberg (1904–1976), aki később Tel Aviv egyik vezető rabbija volt. Tőle kérdezték a háború alatt, hogy akkor is be kell-e tartani a jichud szabályait, amikor rasszista állami törvény tiltja a zsidók és nemzsidók közötti kapcsolatot, még akkor is, ha a zsidó kitért (utalás az 1941. XV. törvénycikkre)? 1944. január 10-én kelt válaszlevelében (Dvár Jehosuá responsum 1. kötet 12:12.) ő egy új szempontot hozott be a korábbiak mellé, mégpedig azt, hogy „a zsidók elleni dektrémuk bármikor megváltozhatnak” (Talmud, Ktubot 3b.). Ha pedig a fenti alapján enyhítenénk a jichud szabályain, akkor az később, amikor a törvények esetleg változnak, tiltott kapcsolatokhoz és házasságokhoz vezethet.
Ezek alapján úgy vélem, hogy a jichud szabályait nem lehet enyhíteni az állami törvények visszatartó erejére hivatkozva. Ráadásul sok helyen azt látjuk, hogy éppen a jichud szellemiségét idéző rendelkezésekkel veszik elejét a sajnálatos eseteknek pl. iskolákban vagy munkahelyeken.
Üdvözlettel:
Oberlander Báruch
