Kedves Viki!
A Smá Jiszráél kezdetű ima (Sámuel imája – Zsidó imakönyv 53-54. oldal) elmondása tórai micva (Maimonidész, A micvák könyve, Tevelőges paroncsolatok 10.), amit reggel és este kell teljesíteni, ahogy írva van a Tórában (5Mózes 6:7.): „…amikor lefekszel, és amikor felkelsz”. Az első Smát a reggeli órákban kell elmondani, akkortájt, amikor az ember felkel, ez kb. a nap első három óráját jelenti (Sulchán áruch, Orách chájim 58:1., 6.). A naptárunkban megtalálható a legkorábbi és a legkésőbbi Smá mondás ideje is. (A legkésőbbi Smának idejét kétféle módon is számítják [lásd Zsidó naptár 5777 11. és 22. oldalon]).
Ideális, ha az ember a reggeli ima keretében mondja el a Smát, de ha valamiért nem tudjuk az aznapi legkésőbbi időpontig elmondani az egész Sácháritot, akkor a Smát külön el kell mondani, függetlenül attól, hogy mikor fogunk – és fogunk-e – később még imádkozni.
A Smá elmondását, mint a többi micvát is, ott kell teljesíteni, ahol az „találja” az embert. A lényeg, hogy tudjunk koncentrálni arra, amit mondunk. Erre azt írja a Sulchán áruch (uo. 63:3.), hogyha valaki úton jár, akkor az első vers elmondásakor meg kell állnia, azért hogy koncentrálni tudjon, de ha kocsiban utazik, és nem ő vezet, akkor nem kell megállni (SÁ RSZ uo. 4.).
Ezért, ha úgy érzi, tud kellőképpen koncentrálni a metrón, utazás közben, akkor nyugodtan mondja el ott. Mindössze arra figyeljen, hogyha nem szermérmesen öltözött utasok veszik körül, forduljon el más irányba, és úgy imádkozzon (SÁ és RöMÁ uo. 75:1., RSZ uo. 1., 9.).
Üdvözlettel:
Oberlander Báruch
