A rabbi válaszol

Adalékok a 150 éves Budapest zsidó történetéhez

Előző számunkban Budapest egyesüléséről és ennek háláchikus vonatkozásairól írtunk. Most folytatjuk a témát és az is kiderül, hogy kell írni Pestet egy ketubában.

Marad a Pest

Ezzel részben egyetértett Joszéf Sául Nathansohn (1808–1875) lembergi rabbi, ő azonban nem zárta ki, hogy a jövőben, amikor nagyon elterjedt lesz a Budapest elnevezés, akkor majd lehet azt használni, de egyelőre maradjon csak a Pest a ketubákban helymegjelölésként.

A kérdést feltevő Eckstein rabbi Manheimer rabbi érvelését tartotta legmeggyőzőbbnek, miszerint a gyógyforrásokkal való összekapcsolódás problémáját mindenképp el kell kerülni, és ezért úgy döntött, hogy „most és a jövőben is csak és kizárólag a Pest megnevezést kell használni.” Később Szofér Chájim (1821–1886) is ezt fogadta el, aki a pesti ortodox hitközség első főrabbija lett.

Ezzel azonban még mindig nem zárhatjuk le a kérdést, ugyanis a főváros egyesítésekor a hivatalos magyar Pesttel szemben a zsidók németesen Pesztnek ejtették a város nevét. Melyiket kell használni? A félreértések elkerülése végett a válólevélben, a getben, mindkét verziót szokták írni: Peszt, amit Pestnek neveznek (טשעפ אירקתמד טסעפ).

A pápai rabbi ketubája

A ketubában azonban nem szokták jelölni a folyót, forrást, ahogy nem szoktak többféle nevet, becenevet, hasonlót sem felsorolni, amiket a getben használnak, ezért, amikor Budapestre érkeztünk (ami egyébként múlt a héten volt 35 éve!), akkor utánaérdeklődtem, hogy milyen városnevet szoktak írni a ketubába. Édesapám azt javasolta, hogy járjunk utána, hogy mesterem, Grünwald József (1903–1984) pápai rabbinak mi szerepel a ketubájában, hiszen ő a háború után Pesten házasodott újra. Abban biztosan a leghitelesebb mód szerepel. Sikerült is megtudnia, hogy abban Peszt (טסעפ) szerepel, mert ez az, ahogy a vallásos zsidók használták hagyományosan jiddisül. Ezért az első években én is így írtam a ketubákban.

Ki használja még a Peszt nevet?

Utána azonban kicsit hezitálni kezdtem, hiszen ma már a döntő többség nem mondja, hogy Peszt, hanem Pestként használja magyarosan, hogy lehetne ezt kihagyni a ketubából?! Ezért én is úgy kezdtem írni, hogy „Peszt, amit Pestnek is neveznek” – ezzel megőriztem a hagyományos formát és rögzítettem a ma a zsidó közösségben használt hivatalosat is.

Azonban tavalyra ennek a helyességében is elkezdtem kételkedni, hiszen ma már talán nincs is zsidó Budapesten, aki Pesztet mondana, még az itt élő külföldiek jó része is a magyar kiejtéssel használja. Ezért mesteremmel, Gávriel Zinner rabbival egyeztetve arra jutottam, hogy ma már nincs értelme Pesztet írni, így már csak Pestet használok.

Fonetikus átírás

Az utolsó kérdés pedig az, hogyan kell ezt átírni héberre. Sokan a Pestet úgy írják, ahogy a modern héberben kell írni (טשפ), de ez nem helyes, a háláchá szerint a nevek fonetikus átírása a jiddis átírás szerint kell hogy történjen (טשעפ). Így írjuk a getben is a mai napig és így kell írni a ketubában is, ahogy írva van, hogy igyekezni kell a ketubákban ugyanúgy írni, mint a getekben.

Sajnos már voltam olyan esküvőn, ahol egy külföldi ortodox rabbi adta össze a párt és nem jutott eszébe utánanézni a helyi szokásnak az írásmódról és két hibát is vétett: egyrészt Budapestet használt Pest, Buda vagy Óbuda megjelölés helyett, másrészt a modern héber fonetikával írta le (טשפדוב).

Óbuda megnevezése

Miután megtárgyaltuk a pesti ketubaírást, ejtsünk még egy szót Óbuda nevéről. Az első esküvőn, amit Óbudán tartottam, helyesnek tartottam, hogy a hely régi zsidó nevét is megemlítsük, ami Ofen jásán (ןשי ןבוא), és így írtam egy vagy talán két ketubát. Aztán gyorsan rájöttem, hogy ez nem helyes, hiszen a Peszttel ellentétben, amit még külföldi ortodoxok használhatnak, az Ofen jásán nevet sajnos már réges-rég senki nem használja, és nem helyes egy elfelejtett nevet használni. Ezért már Óbudát írok (אדובוא).

Adja Isten, hogy minél több zsidó esküvőn írhassunk ketubát Pesten, Budán és Óbudán, és minél több zsidó otthont teremtsenek az új házaspárok!

Oberlander Báruch