A fiúgyermek születését követő 8. napon – élete első micvájaként – belép Ábrahám szövetségébe a körülmetéléssel. Ezt követi bizonyos esetekben az elsőszülöttek kiváltása, majd három évesen a hajvágás. Tizenhárom esztendősen bár micva lesz a fiú és innentől – a közösség teljesjogú tagjaként – ő maga vállal felelősséget tetteiért.
„Olyan az ember, mint a mező fája”
A harmadik születésnap hagyományosan a zsidó oktatás megkezdésének ideje. Innentől már nem csak befogadója az őt körülvevő világnak, hanem képes rá, hogy micvákon és a tóratanuláson keresztül adjon is. Eddig a napig a kisfiúk haját érintetlenül hagyjuk.
„Olyan az ember, mint a mező fája…” (5Mózes 20:19.) Ennek a Tóra-versnek az alapján sok, fákra vonatkozó parancsolatot vonatkoztatunk az emberekre. Így például abból, hogy a gyümölcsfák termését nem szedjük le az első három évben, átvitt értelemben úgy is értelmezzük, hogy nem vágjuk a fiúk haját életük első három évében.
A hajvágási ünnepség
Bár a hajvágás megünneplése nem talmudi eredetű, mégis sok száz évre nyúlik vissza. A jiddisül upserinnek, héberül tiszporetnek, a szefárd zsidók közt pedig hálakének nevezett szertartáson vágjuk le először a gyermek haját. Ezt szokás családi-baráti körben
rendezett összejövetelen megünnepelni. Vannak, akik nagy cádikok sírjánál rendezik a hajvágást, különösen népszerű Izraelben Simon bár Jocháj rabbi temetkezési helye Meronban, ahogy azt a XVI. századi kabbalista, Jichák Luria rabbi is tette a fiával „a jól ismert hagyománynak megfelelően”. Sokan a hajvágással megvárják Lág báOmert, az Omer számlálás 33. napját, Simon bár Jocháj rabbi halálának évfordulóját, melyen megszakad a gyászidőszak.
Chábád szokás szerint ilyenkor a kisfiú bemutathatja, hogy mik azok a dolgok, amiket már elsajátított. A vendég gyerekek segítségével elmondhatja az álefbetet, vagy a Rebbe által összeállított 12 Tórai vers egyikét-másikát.
Szeretnénk, hogy a tanulás édes legyen a gyermek számára, ezért szokás egy lapra, melyre a héber ábécé betűi vannak írva, mézet csurgatni, amit a kisfiú lenyalogathat. A hajvágást összekötjük az adakozás micvájával is, ezért szokás az ünnepeltnek aprópénzt adni, amit bedobhat az adománygyűjtő perselybe.
A hajvágás menete
Az első vágást a homlok felett szokás ejteni – azon a helyen, ahova 10 év múlva a tfilint fogja kötni a fiú. Erre általában egy kohént, vagy egy rabbit szoktak felkérni. A vendégek sorban vágnak egy-egy tincset, vigyázva, hogy a halántékon lévő tincs, a pajesz érintetlen maradjon. Ezután a kisfiú megkapja élete első kipáját és ciceszét, amit innentől minden nap viselni fog.
Az évnek több olyan időszaka is van, amikor nem szokás, vagy egyenesen tilos hajat vágni. Ilyen pl. az omerszámlálás ideje, vagy a Szentély lerombolására emlékező kilencnapos gyászidőszak. Ha ilyen időszakra esik a születésnap, érdemes egy rabbival konzultálni, hogy mi a legkorábbi időpont, amikor a hajvágást meg lehet ejteni.
Kislányok ünnepsége
Napjainkban kialakulóban van egy szokás, amivel a kislányok tanulmányainak megkezdését is hasonló ünnepélyes keretek közé emelhetjük. Ezt a lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi által újra bevezetett régi szokással szokták egybekötni, ami szerint a kislányok három esztendős koruktól gyertyát gyújtanak édesanyjukkal sábeszre és ünnepekre. Az ünnepségen a kislányok megkapják első gyertyatartójukat, amiben majd a következő pénteken édesanyjuk segítségével gyertyát gyújtanak. Szokás ezt úgy időzíteni, hogy az első gyertyagyújtás ünnepre essen, így a kislány az új dolgokra mondandó sehechijánu (Áldott vagy te Örökkévaló, aki engedte megérnünk a mai napot…) áldást is elmondhassa.
