Kedves Rabbi!
Szukkot alatt merült fel bennem egy kérdés. Kisfiammal voltam a zsinagógában, a feleségem az újszülött babánkkal otthon maradt. A kisfiamat nagyon gyakran kellett a mosdóba kísérnem, hol vécére kellett mennie, hol a kezét kellett megmosni stb. Tudom, hogy illik levenni a tálitot, ha az embernek a szükségét kell végeznie ima közben, de mi a teendő, ha más ok miatt megyünk a vécébe? Tényleg minden alkalommal le kell „vetkőzni” és aztán visszaöltözni?
Jehezkel
Kedves Jehezkel!
Az őszi ünnepek alatt több időt töltünk a zsinagógában és gyakran felmerülnek ilyen gyakorlati kérdések is, mint hogy milyen ruházatban szabad bemenni az illemhelyre.
A háláchá azt mondja, hogy egy micvához használt tárgyat, még akkor is, ha nem szent tárgy, meg kell tisztelni. Például, ha a cicitet említjük, ami egy négyszögletes ruhadarab, amin a bibliai előírásban (4Mózes 15:38.) cicitként említett rojtok vannak, akkor magát a ruhadarabot is tisztelettel kell kezelni, nem csak a rojtokat. Például nem szabad beletörölni a vizes kezet vagy a szemüveget, mert ez degradálná a micvát (Piszké tsuvot 21:1:1.). Azonban a Sulchán áruch (OC 21:3.) szerint mosdóba szabad menni vele, mivel az ember amúgy is egész nap viseli, akármit is csinál, ezért nem számít megszégyenítésnek, ha nem veszi le a szüksége végzéséhez. A háláchá (SÁ RSZ uo. 3.) ezt kiegészíti azzal, hogy ez csak az ing alatt vagy fölött (Pri mögádim MZ uo. 3.) egész nap hordott tálit kátán, a kis cicesz viselésére vonatkozik, azonban a kizárólag imához felvett tálit gádol, nágy tálitra nem, azzal nem illik bemenni a vécébe. Ennek oka, hogy meg kell tisztelni azt a tárgyat, ami kifejezetten imádkozáshoz van kijelölve.
Az Álter rebbe a Sulchán áruchjában (uo., idézi a Misná brurá 21:14., 610:18.) hozzáteszi, hogy ehhez hasonlóan a Jom kipurkor viselt halotti köpennyel, a kitlivel sem megyünk be a mosdóba. Noha az tulajdonképpen csak egy fehér ruha, mégis az imára van kijelölve. Vannak, akik nemcsak Jom kipurkor veszik fel a kitlit, hanem a Ros hásánái imára és az ünnepi étkezésre is. Mivel ők nem csak imához használják, nekik szabad vécére menniük a kitliben (Ginzé hákodes 20. fejezet 5. lábjegyzet). Ezzel szemben, ha valaki a peszáchi széderen is viseli a kitlijét, az nem számít imán kívüli használatnak, hiszen ott az egész széder egy micva, szemben a ros hásánái étkezéssel, ami hiába ünnepi, nem annyira vallási szertartás (uo.).
A gártli, a haszidok által kizárólag az imához viselt öv, is tiszteletet érdemlő tárgy, ezért, ha az ember derekára van kötve, akkor a mosdóba lépés előtt le kell vennie (PT uo. 3.; Ginzé hákodes uo. 2.). (Ha a zsebében van, tehát épp nem használta és el van takarva, akkor nem kell onnan kivennie [Ávné josfé responsum 4. kötet 16:6.]).
Az, hogy le kell venni ezeket az imához használt tárgyakat, ha valakinek ki kell mennie a mosdóba, nemcsak arra vonatkozik, ha konkrétan a szükségét végzi, hanem a helyiségben tartózkodásra is. Bármilyen okból is lépjen be valaki az illemhelyre, ezeket a ruhadarabokat, tehát a nagy tálitot, a gártlit és a kitlit, ha csak imához használja, le kell vennie még előtte (Áruch hásulchán 21:6. végén; PT uo. 3. eleje).
További szép ünnepet kívánok!
Oberlander Báruch
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 3. szám – 2022. október 13.
