Tisztelt Rabbi!

Az írását olvasva a kohén házasságokról [Gut sábesz 19. évfolyam 38. szám] azzal a kérdéssel fordulok önhöz, hogy szabad-e ortodox lévinek betért nőt feleségül venni? Ha nem, mi a teendő, ha mégis megköttetett egy ilyen házasság?

Üdvözlettel, György


 

 

Kedves György!

A kérdés megválaszolásához tisztázzuk, kik a lévik és kik a kohénok. A lévik Jáákov harma­dik gyerekének (1Mózes 29:34.) le­-
származottai, akik a Szentélyben szolgálatot teljesítettek. Ez eredetileg az elsőszülöttek joga lett volna, de ők kegyvesztettek let­tek az aranyborjú bűne miatt, így szállt ez a tisztség Lévi tör­zsére (4Mózes 3:12-13., 8:17-18. és
Rási uo.). A kohénok egy speciá­lis csoport a lévitákon belül, ők Áron főpap leszármazottai (2Mózes 29:29.), akik bemutatták a Szentélyben az áldozatokat. A többi lévi zenével és énekkel kísérte a szertartásokat, ők voltak a Szentély őrei, stb. (Maimonidész A Szentély felszerelésének és az ott szolgálatot végzőknek szabályai 3:2.).

Nekik is jár megkülönböztetett tisztelet, pl. ők is kaptak minden szentföldi termésből tizedet mászér néven (4Mózes 18:21., 24.), illetve napjainkban a kohén után másodiknak hívják fel őket a Tórához (Sulchán áruch OC 135:3.). (Ha nincs jelen kohén, nem kötelező a lévit felhívni [uo. 6.], de illendő [lásd Nötivim biszdé háslichut 2. kötet 72. oldal]).

Elsőszülöttjeiket a kohé­no­kéhoz hasonlóan nem kell ki­váltani (Sulchán áruch JD 305:18.). Ebből a szempontból nem csak a csecsemő apjának ko­hén vagy lévi volta számít. Ha az anya kohén vagy lévi leánya, akkor sem kell kiváltani az el­ső­szü­lö­tett (uo.).

A Gut sábesz magazinban korábban részletezett házassági szabályok, melyeket kérdésében említ, csak a kohénokra vonatkoznak, a lévikre nem.

Üdvözlettel

Oberlander Báruch

 

Kattints ide és kérdezz a rabbitól!

  • Ez a mező az érvényesítéshez van és üresen kell hagyni.

Megszakítás