Kedves Endre!
Bár ez egy nagyon modern kérdésnek látszik, hiszen a lakosság számára csak a 20. század végén váltak csak széles körben elérhetővé a klímaberendezések, valójában azonban nagyon régóta feltehető lenne a kérdés, hiszen a probléma nem különbözik attól, hogy kinyissuk-e az ablakokat vagy csukva tartsuk. Ennek ellenére meglepő módon két szóbeli vélemény kivételével nem találtam a korábbi rabbinikus irodalomban nyomát, hogy tárgyalták volna ezt a kérdést.
Mikor dönt a többség?
A kérdésre rátérve: mondhatja az ember, hogy már a Tórában (2Mózes 23:2.) le van fektetve a bíróságok kapcsán, hogy a többség elve szerint megy az ítélkezés és más közösségi kérdésekben is a többség akarata dönt, pl. tisztségviselők kinevezéséről (lásd Sulchán áruch CM 163:1. RöMÁ, lásd még OC 263:12., JD 228:50.).
Azonban Jiszráél Lipkin „Szálánter” rabbi (1810–1883), aki a muszár (vallási morál és etika) mozgalom elindítójaként vált híressé, meglepő talmudi misnára mutatott rá a témában. A Talmud (Péá 4:1–2.) azzal az izraeli mezőgazdaságra érvényes tevőleges parancsolattal foglalkozik, miszerint „ha learatjátok országtok termését, ne arasd le földed szélét teljesen… a szegénynek és az idegennek hagyd azokat” (3Mózes 19:9–10.). Vagyis nem csak, hogy a szegényeknek kell hagyni a termés egy részét, hanem ők maguk takarítják be azt. Ez csak a földön termő növényekre vonatkozik. Ezzel szemben, ha magas fákon nő a gyümölcs, amikre veszélyes lehet fölmászni, akkor le kell szedni mindent és szétosztani a szegények között a nekik adandó részt.
Azt mondja a Talmud a földön növő termésre „még akkor is, ha kilencvenkilencen kérik az osztást és egy kéri, hogy hagyjuk és mindenki szedjen magának, akkor őrá hallgatunk, mert amit ő mond, az a törvény szerinti. De a veszélyes és magas fáknál nem így van: még akkor is, ha kilencvenkilencen kérik, hogy hagyjuk és mindenki szedjen magának és egy kéri, hogy osszunk, akkor őrá hallgatunk, mert amit ő mond, az a törvény szerinti”. Ebből azt látjuk, hogy amikor az ember olyan dolgot követel, ami törvényes, akkor azt megkaphatja, akkor is, ha ez a többség akaratával szembe megy. Hasonlít ez ahhoz, hogy egy demokráciában még a többség sem tud a kisebbség alkotmányos jogai ellen dönteni.
Törvényes jog-e az ablak kinyitása nyáron?
A fentiek alapján mondja Lipkin rabbi (idézi a Sááré emuná a Péá-hoz uo.), hogy nyáron, amikor meleg van, helyénvaló az a követelés, hogy az ablak nyitva legyen és enyhítsen a hőségen, télen pedig helyén való, hogy az ablak zárva legyen és mindkét esetben követelheti ezt akár egy ember is, még akkor is, ha kilencvenkilencen másként akarják.
Chájim Kanievsky rabbi (szül. 1928), a litvis világ ma élő legnagyobb vezetője nem fogadja el Szálánter rabbi véleményét, mivel nincs kötelező érvényű szabály az ablakok nyitva vagy zárva tartásáról, és ha jó okunk van rá, nyugodtan hagyhatjuk nyáron zárva, illetve télen nyitva az ablakokat. Ez alapján pedig a kérdés eldöntését rá lehet bízni a többségi véleményre (Sááré emuná uo.).
Nem okozhatunk másoknak kárt
Smuel Wosner rabbi (1913–2015), immár kifejezetten a légkondicionálásról nyilatkozva, szintén ezen a véleményen van (Sévet háLévi responsum 9. kötet 298. fejezet), azonban úgy véli, ha egy beteg vagy idős emberről van szó, akinek árthat a légkondicionáló, akkor joga van tiltakozni a bekapcsolása ellen, hiszen törvény szól róla (SÁ CM 155:15. RöMÁ, 156:2. RöMÁ), hogy nem lehet a viselkedésünkkel kárt okozni embertársunknak. Nem lehet azt sem mondani neki, hogy menjen másik zsinagógába, mert nem lehet elvenni tőle a lehetőséget, hogy a megszokott közösségébe járjon, aminek tagja. Meg kell adni neki a kompromisszumos lehetőséget, hogy pl. egy nyitott ablak mellett üljön, ahol melegebb van (uo. 8. kötet 307. fejezet, de lásd Siuré Torá lörofim 6. kötet 410. fejezet, Méá söárim 211. fejezet).
Jáákov Jesájá Blau (1929–2013) jeruzsálemi rabbi szerint (Pitché chosen, Gnévá 15. fejezet 3. lábjegyzet vége) ott, ahol nincs lehetőség a kompromisszumra, megfontolandó, hogy a beteg ember inkább önként ne menjen közösségbe, minthogy kellemetlenséget okozzon a többieknek.
Más kérdés, ha az egészégről van szó: a covid idejében Jichák Silberstein (szül. 1934) Bné Brak-i rabbi kihirdette, hogy akár egy ember is ragaszkodhat ahhoz, hogy az ablak nyitva legyen, mert ez törvényadta joga (https://www.kikar.co.il/380389.html).
Érdemes még említeni Smuél Szálánt (1816–1909) Jeruzsálem főrabbijának véleményét (idézi Misnát Joszéf responsum 14. kötet 96. fejezet, lásd még Rivövot Efrájim responsum 4. kötet 219. fejezet), miszerint ilyen helyzetekben csak arra kell figyelni, hogy senki ne fázzon, hisz attól meg lehet betegedni (lásd SÁ OC 276:5.).
Mindezek után szerintem Blau rabbi javaslata (uo.) helyes, miszerint úgy illik, hogy az emberek figyelembe vegyék egymás érzékenységét és ne ragaszkodjanak a jogaikhoz mások rovására (lásd 5Mózes 6:18.). Emellett azt a javaslatot is érdemes figyelembe venni, hogy legyen egy sámesz, aki tárgyilagosan dönt az ilyen kérdésekről, anélkül, hogy mindig „megszavaztatja” mindenkivel (Chájé háLévi responsum 6. kötet 194:3.).
* * *
A Jeruzsálemi Talmud (idézi a Toszáfot a Bává bátrá 144b-hez chuc bekezdése) meséli, hogy a római császár, aki barátságos viszonyban volt Rabbi Jehudával, a Fejedelemmel, egyszer mielőtt útnak indult, arra kérte a rabbit, hogy imádkozzon érte. Jehudá rabbi azt mondta: „Legyen az az Ő akarata, hogy megóvjon téged a hidegtől!” „Ez egy ima?” – csattant fel a császár: „felveszek egy plusz ruhát és elment a hideg”. Erre azt mondta Jehudá rabbi: „Legyen az akarata, hogy mentsen meg téged a hidegtől”. „Ez egy ima!” – elégedett meg a császár, hiszen, ahogy írva van (Zsoltárok 19:7.), „semmi sem rejtőzhet el melege elől”.
Megjelent: Gut Sábesz 23. évfolyam 49. szám – 2021. augusztus 19.
