Kedves András!
Kérdéseidre a válasz a következő
1. A Tóra bizony halálbüntetést szab ki a Szombat megszegéséért, de nem csak ezért hanem még igen sok parancsolat áthágásáért csak egy pár példa: bálványimádás, házasságtörés, nemi erőszak, gyilkosság, emberrablás és még sok minden más.
Ennek a halálbüntetésnek a végrehajtására az ókori Izraelben működő nagy Bét Din vagy Szánhedrin rabbi tanács volt feljogosítva. Azóta hogy ez az intézmény 2000 éve megszűnt a halálbüntetés emberi bíróság általi végrehajtása is megszűnt. Mindezzel együtt, a Talmudból kiderül, hogy a még a Szánhedrin idejében is nagyon ritka volt a valóságban a halál büntetés, ugyanis az a Tóra amely ezeket a büntetéseket kiszabja, nagyon kemény szinte lehetetlen feltételeket is szab a büntető itélet meghozatalára. Egy pár példa: 1. két tanúnak látnia kellett a történteket, 2. az illetőt figyelmeztetniük kellett a dolog súlyosságát illetve a lehetséges szankciókat illetően, 3. az illetőnek válaszolnia kellett, hogy ezzel tisztában van de ennek ellenére teszi amit tesz stb.
Annyira ritka volt hogy minden feltétel teljesüljön hogy a Talmud azt mondja hogy olyan bíróság ahol több mint egyszer hetven évben halállal büntettek azzal valami már nem stimmel.
2. A Tóra minden ember és pláne minden zsidó öröksége, és így mindenkinek érdeme és kötelessége a saját elméjével igyekezni a Tórát megérteni és másokkal megértetni. Nincs különbség tanultak és tanulatlanok között ezen a téren.
Egy kitétel van: az értelmezési módszernek (pláne ha gyakorlati kimenetele van) alkalmazkodnia kell a Tóra hagyományos értelmezési módszereihez és a zsidó hitelvekhez (nem lehet a tórát úgy értelmezni hogy két isten van vagy a szombat az igazából vasárnap stb..)
örültem kérdéseidnek, ha további kérdéseid vannak vagy ha szeretnél személyesen is elbeszélgetni nyugodtan keres fel emailen vagy telefonon
üdvözlettel
Köves Slomó
rabbi
