A rabbi válaszol

A Szlichot ima

A ros hásáná, újév előtti napokban a napi háromszori imához még egy imádkozást adunk hozzá, a reggeli ima előtt, ez a Szlichot, amikor bűnbánó imák hangzanak el. Szívbe markoló szövegét már már évszázadok óta recitálják a világ szinte minden zsidó közösségében. Jeremiás próféta Siralmaira (2:19.) hagyatkozva: „Kelj fel, jajgass az éjszakában, az őrszakok idején! Öntsd ki szívedet, mint a vizet, az Örökkévaló színe előtt!”.

Az elterjedt szokás az, hogy kora reggel mondják a Szlichotot, de sok közösségben első alkalommal ezt szombat este éjfél után teszik. Ez összhangban is van az első napi Szlichot imával, amelyben szerepel: „A pihenőnap elmúltával…” (Szlichot – A bűnbánó imák 11. oldal).

A Szlichot ima talán legfontosabb része az az Örökkévaló 13 kegyelmi tulajdonságának (2Mózes 34:6–7.) elmondása. Erről a Talmud (Ros hásáná 17a.) idézi: „Isten azt mondta Mózesnek, hogy amikor Izrael vétkezik és tálitba burkolództak és elmondták előttem ezeket [a kegyelem 13 tulajdonságát], akkor megbocsátom nekik”. Ezért a különböző költemények között újra és újra elmondjuk ezt a felsorolást (lásd pl. Szlichot uo. 6., 8., 10, 12.). [A költeményektől eltérően ezt a részt különlegessé miatt csak minjánban, közösségben lehet elmondani (Sulchán áruch OC 565:5.).]

A Szlichot ideje

A szombat esti Szlichot időpontjáról a Sulchán áruch kommentárjai (Mágén Ávrahám uo. 5. végén; Máté Efrájim 581:20.) idézik a Kabbala (Pri éc Chájim, Sáár hászlichoi 1. fejezet eleje) egyértelmű utasítását, miszerint jom kipur kivételével semmiképp nem szabad a csillagászati éjfél előtt elmondani a 13 kegyelmi tulajdonságot. Ennek az a magyarázata, hogy az éjszaka csillagászati éjfél [a továbbiakban éjfél] előtti része a nap lezárására, és a napközben elkövetett vétkeink megbánására alkalmas, mivel ez az isteni szigor (din) ideje (lásd még A rabbi válaszol 6. kötet 27. oldal). Ez nem illik össze a célunkkal az Örökkévaló kegyelmének felébresztésével, aminek eléréséért felsoroljuk az isteni kegyelem 13 tulajdonságát. Ezért azokban a közösségekben, ahol elmondják a Szlichotot késő este, ezt mindenképp éjfél után kezdik (Minhágé Chábád 54. oldal). Az ezt megelőző időben lubavicsi körökben haszid összejövetelt, fárbrengent rendeznek, ahol felkészülnek a következő időszakra: nagyünnepek áhítatára, az újévre és a megtérésre.

Tilalom vagy javaslat?

Kérdés, hogy szükség esetén, pl., ha azt látjuk, hogy a késői kezdés miatt sokan nem fognak csatlakozni, lehet-e előrébb hozni a Szlichotot?

Van olyan vélemény (Igrot Mose responsum OC 2. kötet 105. fejezet), ami szerint a kabbalisztikus utasítás nem egy tiltás, hanem csak arra hívja fel a figyelmet, hogy éjfél előtt nem lesz olyan hatásos az ima, mint a később mondott. Ennek alapján, akár el is lehetne mondani éjfél előtt. De a kabbalisztikus utasításokat nézve azonban inkább úgy tűnik, hogy ez mégiscsak tilalom, mert a kegyelem és a szigor kizárják egymást (Nité Gávriél – Ros hásáná 8. fejezet 13. lábj.).

Szentföldi időzóna

Létezik olyan vélemény, ami szerint, ha korábban kezdünk, akkor legalább arra kell figyelni, hogy a Szentföldön már elmúlt-e az éjfél. Így nekünk Magyarországon már 23.30 lehetne mondani idén a Szlichotot. Mások ezt megcáfolják, mondván, hogy mindenkinek a saját időzónáját kell figyelembe vennie (lásd SÁ RSZ, Tinjáná 1:8.), ahogy a szombati gyertyagyújtással sem az izraeli időt követjük (NT uo. 14. lábj.).

Az éjszaka második szakában

Megint mások az Álter rebbére hivatkozva már két órával korábban megengedik a kezdést a tikun chácot szabályai alapján.  

A tikun chácot az az ima, amivel a szigorról a kegyelemre valló átváltást jelzik a jámbor zsidók (lásd Kutrész hátfilá 11. fejezet) éjfélkor (SÁ RSZ uo. 2.). Ilyenkor a földre ülve gyászolják a jeruzsálemi Szentély lerombolását és fohászkodnak annak mielőbb újjá épüléséért. Ezt az imát szükség esetén már az éjszaka második szakának kezdetekor, vagyis nagyjából két órával éjfél előtt el lehet mondani, mert ez már valamennyire kapcsolódik a kegyelem idejéhez (Szidur RSZ: Széder tikun chácot). [A Talmud szerint (Bráchot 3a.) az éjszaka három részre oszlik, vagyis egy olyan napon, amikor az éjszaka este 6-tól reggel 6-ig tart, akkor minden szak négy órás, így már 10 órától lehet mondani a tikun chácotot szükség esetén.]

Ez alapján vannak, akik szerint már kb. 10-11 óra után el lehetne mondani a Szlichotot (Mismeret Sálom 41:4. ás a 4. lábj.; Pelách hárimon responsum 1. kötet 16. fejezet 4. lábj.).

Vannak, akik szerint abból, hogy az Álter rebbe megengedte a Szentélyért való fohászkodás korábbi kezdését, nem következik, hogy a 13 kegyelmi tulajdonság felolvasásának Szlichottal kapcsolatos „tilalmát” is feloldotta (Náchum Grünwald lakewoodi (New Jersey) rabbi véleménye). A gyakorlatban azt látjuk, hogy szükség esetén meg szokták engedni a korábbi kezdést (Hálichot Slomo – Ros hásáná 1. fejezet 9. lábj.).

A guri rebbe Szlichotja

Itt érdemes idézni egy érdekes adalékot. A ’70-es években Jeruzsálemben a Lengyelországból származó guri chászidok a szombat kimenetele után kb. egy órával már elkezdték a Szlichotot, (talán az akkori rebbe betegsége miatt). Voltak olyan chászidok, akik a szombatot otthon Bné Brákban töltötték, és a szombat kimenetel után rögtön, gyorsan Jeruzsálembe mentek kocsival, hogy a rebbéjükkel tudják mondani a Szlichotot. Azonban egy alkalommal a ’80-as évek elején a nagy sietség miatt az egyik kocsi utasai autóbalesetet szenvedtek. Ekkor a rebbe bejelentette, hogy a Szlichotot közvetlenül a Mááriv esti ima után kezdi mondani, ezzel megelőzve, hogy a chászidok az életüket kockáztatva Jeruzsálembe siessenek, hiszen nem lesz esélyük sem odaérni. A guri rebbe 1992-ban elhunyt, azóta ezt a rendkívüli gyakorlatot, hogy rögtön szombat után kezdődik a szlichot, már nem követik.

Budapesti gyakorlat

A ’90-es évekre Budapesten teljesen feledésbe merült az éjféli Szlichot mondás, noha korábban még követték ezt, pl. a vizsnyici haszidok, és csak a kora reggelre szerveztek Szlichotot. Ezért a Vasváriban, amikor elkezdtünk Szlichot imát szervezni, akkor elég korán, talán már 11 órakor elmondtuk, hogy az emberek könnyebben ismerkedjenek meg ezzel a szokással. Mivel a Chábádban hivatalosan csak éjfél után mondják a Szlichotot, ezért az évek során igyekeztünk egyre inkább ehhez az időponthoz közeledni és későbbre tenni az ima kezdetét. Így tavaly már a csillagászati éjfélkor, fél egy körül kezdtünk.

Az idei Szlichot ima

Idén, mivel különleges Szlichotra számíthatunk a világhírű izraeli Zorger főkántor vezetésével, ezért a szervezők fél 12-re tették a kezdést, hogy a közösségből minél többen csatlakozhassanak az imához. Remélem, sokan kapnak kedvet hozzá, és a következő években akkor is csatlakoznak, ha újra éjfél utáni kezdést célzunk meg.

Fogadja el az Örökkévaló éjféli fohászainkat és hozzon ránk és az egész zsidó népre békés évet, ahogy az imában áll (Izrael fohásza – A zsidó újév imarendje 29. oldal): „Múljon el ez az év és sok baja, és kezdődjön az új év sok áldással!”.

Mindenkinek sáná továt, édes évet kívánok!

Oberlander Báruch