Nincs olyan háláchikus előírás, ami megtiltaná, hogy már a várandósság alatt vásároljunk a születendő baba részére. Ugyanakkor askenáz körökben elterjedt szokás, hogy az ájin hárá (szemmel verés, szó szerint „rossz szem”) kivédésére nem szereznek be semmilyen felszerelést a gyermek számára, sem ruhát, sem kiságyat, babakocsit vagy bármi mást a szülés előtt, nehogy ne adj Isten, betegen szülessen vagy még nagyobb baja essék a magzatnak (Ászé löchá ráv responsum 6:88.; Ét láledet 1:16.). Ugyanakkor vannak, akik nem követik ezt a szokást, pl. Bné Brák volt főrabbija, a híres Chábád haszid Jáákov Landau azt mondta, hogy náluk nem volt szokásban, hogy nem készülnek elő bevásárlással a kisbaba érkezésére (fia Éliyahu Landau rabbi közlése).
Vannak, akik könnyítenek ezen a szokáson, és pl. kiválasztják előre, hogy mit szeretnének megvenni, akár előleget is letesznek rá, de ténylegesen csak a szülés után vásárol be az édesapa, vagy valaki más. Ha valami olyan szükséges holmiról van szó, ami később feltehetően nem lesz kapható, vagy pl. most akciós, akkor azt általában meg szokták venni, ahogy az olyan dolgokat is, amikre rögtön a szülés után lesz szükség, hogy ezzel csökkentsék a szülés körüli aggodalmakat (Ét láledet uo.; Szgulot ráboténu 275–277. oldal). Mesteremnek, Gávriél Zinner rabbinak is az a véleménye, hogy pl. az akciós dolgokat meg lehet vásárolni, lényeg, hogy az ájin hárá elkerülése érdekében nem szabad nagy felhajtást csinálni és sokat beszélni a szülésről (lásd még Nité Gávriél, Nidá 3. kötet 64:9. és a 11. lábj.). Édesanyám nagymamaként és dédnagymamaként már megengedi magának, hogy még a szülés előtt vásároljon a babának, csak nem jelenti be a családnak, hogy neki vette.
Sok szfárádi éppen ellenkezőleg cselekszik, kifejezetten bevásárolnak már a szülés előtt, ezzel is kifejezve, hogy bíznak Istenben, hogy nem lesz baja a babájuknak (Vöén lámo michsol 322–323. oldal; Szgulot ráboténu uo. 276. oldal).
Ehhez kapcsolódik egy szép történet (Ráv löhosiá 3. kötet 11. oldal): valaki elment egyszer a rebbéjéhez, hogy sok meddő év után áldást kérjen tőle gyermek születésére. Annyira bízott az áldásban, amit kapott, hogy hazafelé bement a boltba és be is vásárolt a leendő kisbabának, és valóban, egy éven belül gyermeke született. A rebbe később elmondta, hogy még, amikor ő maga megáldotta az asszonyt, akkor sem volt biztos, hogy a gyerek megszületik, csak a nő hihetetlen bizalma, amit Istenbe vetett, amikor rögtön be is vásárolt, törte át a falakat és hozta el neki a gyermekáldást.
Hasonló történt, amikor egy házaspár a Lubavicsi Rebbéhez ment áldásért. Miután a Rebbe megáldotta őket, hogy legyen gyermekük, a férj visszakérdezett, hogy akkor meg lehet-e már venni a babakocsit. Mire a Rebbe egy kis gondolkozás után, azt mondta, hogy igen. Miért gondolkozott a válasz előtt? Talán azért, mert nem akart a szokással szembe menni, ugyanakkor tudta, hogy ezzel a gesztussal a házaspár az Istenbe vetett hitét demonstrálta. [A videó itt látható: https://www.chabad.org/therebbe/livingtorah/player_cdo/aid/4188712/jewish/A-Wish-Come-True.htm.]
Kívánom, hogy minél több gyermek szülessen és legyenek mind egészségesek!
Oberlander Báruch
