Az idei év ún. smitá-év Izraelben. Sorozatunkban a Tórának ezt a különleges mezőgazdasági parancsolatát, a smitá, vagyis szombat-évet állítjuk fókuszba.
A tulajdonos jogai
A tulajdonos érdekeit is védik bizonyos szabályok.
Így pl. nem kell az embernek elárulnia, hogy hol vannak a földjei (Orchot rábénu 2. kötet 325. oldal). Ha az egyetlen bejárat a földjeikhez a tulajdonos házán keresztül vezet, akkor nem kell nyitva hagynia a bejárati ajtót (Smitát kárkáot uo. 20.).
A gazdátlanság csak a gyümölcsszedésre vonatkozik, nem lehet pl. az adott földön átjárni, hogy azon keresztül vágja le az utat az ember (uo. 21.). Sőt, ha a kerítésen keresztül is le lehet szedni a gyümölcsöt, akkor nem szabad bemenni a földre, akkor sem, ha onnan könnyebb lenne begyűjteni a termést (uo.).
Csak azt a termést szabad leszedni, ami a smitá évben nőtt (lásd Sulchán áruch JD 331:125.). Ami a hatodik évi termés, csak a tulajdonos még nem szedte le, az magántulajdonnak számít továbbra is, és meg kell jelölni, hogy az nem szedhető le szabadon (Smitát kárkáot uo. 22.).
Fontos szabály, hogy csak maga a termés gazdátlan, a fa, amin termett, nem: nem szabad kárt tenni benne vagy elvinni, ahogy nem szabad kárt tenni semmilyen eszközben vagy másban, ami a területen van (uo. 23.). A tulajdonosnak joga van erre felhívni a gyűjtögetők figyelmét, noha nem küldheti el őket a földjéről, akkor sem, ha kárt okoztak (Orchot rábénu uo.). (A Talmud [Ros hásáná 15a.] említ olyan esetet, ahol még három év után sem volt rendes termés, olyan kárt okoztak a gyűjtögetők a fákban.)
A tulajdonosnak szabad és kell is őriznie a gyümölcsét azoktól, akik csak kárt okozni jönnek, vagy az éretlen gyümölcsöt vinnék el, hasonlóképen biztosíthatja, hogy ne jöjjenek be állatok tönkretenni a termést (uo. 25.). Ebből a célból a földet el lehet zárni úgy, hogy a kulcsot a közelben kell elhelyezni és ki kell írni, hol lehet azt átvenni, ha valaki gyümölcsöt akar szedni (uo. 27.).
Kerítésépítés smitá-évben
A zárva tartás tilalmából adódik, hogy nem szabad kerítést építeni két szomszédos földterület között (Maimonidész uo. 2:14.), sőt még egy meglevő kerítést sem szabad megjavítani a smitá-év során (Smitát kárkáot uo. 37.). Még akkor sem, ha ennek az lenne a célja, hogy az emberek ne járhassanak keresztül a földjén, lerövidítve az utat vagy ne tegyenek kárt a termésben (uo. 38.). A tilalom alapja, hogy a kerítéshez ásni kell egy kicsit, és félő, hogy menet közben, hirtelen ötlettől vezérelve meggondolja magát az ember és vetni vagy ültetni is fog (RáDBáZ Maimonidész uo.). Szabad azonban kerítést építeni a közterület felé, ahol már nem szoktak vetni vagy ültetni (Maimonidész uo.).
Ugyanakkor nem szabad sehova sem élő sövényt telepíteni kerítés gyanánt (Smitát kárkáot 4:23:5.).
Ajándékba kapott gyümölcs
Az elfogadott vélemény, hogy ha olyan gyümölcsöt kapunk ajándékba, ami őrizve volt és nem lett gazdátlanná nyilvánítva, azt szabad fogyasztani, nem válik úgymond tréflivé (Minchát Slomo responsum 3. kötet 5., lásd még Smitát kárkáot 11:51.), de ilyet megvásárolni pénzért nem szabad (Maimonidész uo. 8:10.).
Megjelent: Gut Sábesz 24. évfolyam 17. szám – 2021. december 30.
