Szabad-e sábeszkor átmenni egyik kerületből a másikba?

Sábeszkor, azon kívül, hogy nem szabad dolgozni (2Mózes 20:8.), létezik egy másik tilalom is: „maradjatok kiki a helyén, ne menjen ki senki az ő helyéből a hetedik napon” (uo. 16:29.). Ebből vonják le talmudi bölcseink (Éruvin 17b. [a fejezet végén], 51a.) azt a következtetést, hogy nem szabad szombaton nagyobb távolságokat megtenni. Kérdés, hogy mi számít az ember helyének, és mi e hely elhagyásának?

Mivel a fentieket Mózes a sivatagban mondta, és tudjuk, hogy ott a zsidók tábora 12 mil volt (=11.52 km) egyik végétől a másik végéig (uo. 55b.), bölcseink arra következtettek, hogy az embernek nem szabad többet megtenni, mint 12 mil (Maimonidész, A szombat szabályai 27:1.). A bölcsek ehhez azt tették hozzá, hogy 2000 ámánál vagyis 960 méternél többet sem szabad megtenni, mert az már a „hely elhagyásának” számít (uo.). A tilalom célja, hogy szombaton az ember maradjon otthon, imádkozzon és ünnepeljen a családjával (Széfer háChinuch 24. parancsolat, Áruch hásulchán 397:4.).

Bölcseink szerint mindenkinek az a „helye”, ahol a szombat bejövetelekor tartózkodott. Ha valaki lakatlan helyen van, akkor a helye 4×4 ámá [1 ámá=48 cm, vagyis egy 192×192 méteres négyzet határától szabad közel egy kilométert megtennie] (SÁ Orách chájim 396:1., 397:1.). Ha egy házban van, akkor az a helye, és onnantól számít az elhagyás. Ha körülkerített területen van, akkor a kerítéstől számítjuk az elhagyást (uo. 397:2.). Lakott területeken az egész település egy helynek számít, és a település szélétől számítjuk az elhagyást, akár egy kis faluról, akár egy hatalmas metropoliszról van szó (uo. 398:10., 6.).

A laikusokban felmerülhet a kérdés, hogy Budapest kerületei önálló településnek számítanak-e. A háláchá azonban nem közigazgatási határokról beszél, hanem lakott területről (lásd még uo. 7–8.). Ha valahol lakatlan terület van két ház között, az már ebből a szempontból nem számít egy településnek, akkor sem, ha közigazgatásilag még egybe tartoznak. Lakatlan területnek az számít, ha az utolsó háztól számított 33.90 méteren belül nincs több ház (uo. 5.).

Tehát két település akkor különül el, ha legalább 67.84 méternyi lakatlan terület van köztük (uo. 7.). Így, mivel a kerületek között nincsen ekkora üres sáv, egész Pest egy településnek számít, és egész Buda is egynek.

(folytatása következik)

Oberlander Báruch

 

  • Küldés emailben