Miért nem esik Ros hásáná mindig péntekre?

Tisztelt Rabbi!

Az 5779. évbe léptünk 2018. szep­tember 9-én (vasárnap) nap­nyugtakor, vagyis a kétnapos újév kimenetele szeptember 11-én (kedden) napnyugtakor volt. Ha jól értem, Tisri 1. a Terem­tés 6. napja, a 7. nap Tisri 2, ami­kor Isten megpihent, vagyis az el­ső szombat Tisri 2. volt? A zsi­dó naptárban Tisri 2. mindig szom­batra, vagyis 7. napra esik? Ha jól sejtem, akkor nem. A zsidó újév kezdete miért eshet a hét bármely napjára? Előre is köszönöm a segítséget.

S. Dániel

 Kedves Dániel!

Ros hásáná valóban nem esik mindig péntekre, sőt ahogy lentebb látni fogjuk, péntekre egyáltalán nem eshet.

Akkor esne mindig a hétnek ugyanarra a napjára az ünnep, ha az év egész hetekből állna össze. Ez azonban nincs így, egész hónapokból áll, ahogy az Örökkévaló mondta Mózesnek, mielőtt kimentek Egyiptomból, hogy az év hónapokból fog állni (2Mózes 12:2.; Talmud, Mögilá 5a.). A hónapok váltakozását a Hold járása adja, ami 29,5 napos ciklusokat ad ki.  Ehhez kapcsolódik egy további tanítás, ami szerint a hónapoknak egész napokból kell állniuk (Mögilá uo.). Ezért van úgy felállítva a zsidó naptár, hogy 29-30 napos hónapok váltják egymást – így a holdciklusok fél napjai kiegyenlítik egymást.

Ez például a születésnap kapcsán érdekes: pl. a brit milá, amire a 8. napon kerül sor, nem a születés órájában kell, hogy történjen, hanem azon a napon, ami a 8. a születése napjától kezdve. Ugyanígy a bár micva fiú vagy a bát micva lány az elfogadott vélemény szerint sem a születése órájának 13. vagy 12. évfordulójától felnőtt. Vagyis, még ha az adott nap utolsó percében vagyis épp naplemenete előtt született is a gyerek, akkor is már a nap kezdetétől a születésnapjának számít (SáCH a SÁ CM-hoz 35:1.; Nité Gávriél, Bár micva 1:3–4.; lásd még Chátám Szofér responsum JD 343. fejezet; a lubavicsi rebbe: Igrot kodes 23. kötet 147–148. oldal).

[Az egyetlen időpont, amikor egyes vélemények szerint figyelembe kell venni a születés pontos idejét, az az elsőszülött kiváltása, a pidjon háben. Erre „egy hó­nappal” a születés után kerül sor (4Mózes 18:16.), ami, ahogy fent láttuk, 29 és fél nap. Ha tehát a nap elején született a gyerek, akkor a 30. nap második felé­ben már ki lehet váltani.  Ha viszont a nap legvégén született, akkor még a 31. nap elején sem lehet fel­váltani, hiszen nem telt el a 29 és nap. Mások azonban nem ragaszkodnak hozzá, hogy elteljen a 29,5 nap, hanem úgy veszik, hogy „egy hónap” az 30 naptári nap, így annak elteltévél a 31. nap elején is már engedik a kiváltást (lásd erről Pidjon hábén köhilcháto 6:1–3.).]

A mai naptár ráadásul úgy van összeállítva, hogy nemhogy nem esik minden Ros hásáná péntekre, de péntekre egyáltalán nem is eshet az ünnep, ahogy – a Sulchán áruch szerint (428:1.) – vasárnapra és szerdára sem.

A bölcsek okkal állították így össze a naptárat, hisz, ha Ros há­sá­ná pénteken lenne, akkor Jom ki­pur szombat este kezdődne, márpedig a szombati ünnepből, nagy étkezésekből „átesni” rögtön az engesztelőnapba túl nagy kontraszt lenne (Táánit 26a.). Egy másik oka ennek az, hogy ne következhessen egymás után két olyan munkaszüneti nap, amikor nem lehet halottat temetni. Ilyen esetben ugyanis, ha vala­ki közvetlenül az ünnep előtt hal meg, csak a negyedik napon lehetne eltemetni, ez pedig tiszte­let­lenség lenne az elhunyttal szem­ben. (Az ünnep napi szabályairól ebben az esetben lásd A Sulchán áruch kivonata 200. fejezet.) Ezért sem lehet Ros hásáná se szerdán, se pénteken (Ros hásáná 20a.). (A vasárnap azért „esik ki”, hogy Hosáná rábá ne eshessen szombatra.)

Üdvözlettel

Oberlander Báruch

  • Küldés emailben