Kóser-e a vegetáriánus étterem?

Az vagy, amit megeszel!

Bölcseink azt tanították (lásd Sulchán áruch JD 81:7.; Tánjá 8. fejezet), hogy a kóser étkezésnek különleges jelentősége van. Más micváknál ugyanis nem fordul elő, hogy a cselekedetünknek ilyen hosszú távú hatása lesz. Hiszen ismerjük a mondást, az vagy, amit megeszel: a nem kóser étel ugyanúgy beépül a szervezetünkbe, mint a kóser, tovább hordozva tilalmas cselekedetünket. 

 Fontos ügyelni a látszatra

Nemrégen szerencsém volt részt venni egy fogadáson, melyen különböző egyházi vezetőkkel különböző témákról cseréltünk eszmét. A zsidó vallási előírásokat tiszteletben tartva a szervezők gondoskodtak külön kóser ételről. Ez a gesztus örömmel töltött el, ám nagy megdöbbenésemre a jelenlevő másik zsidó vezető elutasította a pincér által felé nyújtott kóser ételt. Az volt a benyomásom, hogy az asztal körül ülők közül mások is észrevették és furcsállták a jelenetet.

Ez az élmény felidézte bennem, amikor 2004-ben a Sándor palotában egy peszáchkor rendezett vacsorán voltam vendég, ahol Izrael Állam akkori elnöke, Moshe Katzav tiszteletére mindenkinek kóser ételt szolgáltak fel. Létezik ugyanis egy szabály, mióta a modern Izrael Állam létrejött: a zsidó állam képviseletében megjelenő vezetők hivatalos eseményeken kósert esznek, ezzel is hangsúlyozva a zsidó népet összetartó vallási hagyományok fontosságát. (Sőt az összes izraeli intézményben kóser ellátást biztosítanak, hiszen azt a nem-vallásosok is meg tudják enni, míg fordított esetben a vallásosok nem tudnának étkezni.) Úgy vélem, helyénvaló lenne, ha a zsidó vezetők követnék az izraeli államigazgatás és diplomácia által is elfogadott viselkedési normákat, ezzel is tisztelegve az évezredes hagyományok előtt. 

 

Ha nem-zsidó főz

A gondolatmenet kapcsán valószínűleg sokakban felmerül a kérdés, mi is számíthat a fenti esetben kósernek. Ha az általá­nosan tréfliként ismert ételek (mint pl. a disznóhús) nem ke­rülnek az asztalra, akkor is fennáll-e valamilyen kósersági probléma? Hasonló ehhez az a kérdés, amit gyakran tesznek fel nekem, hogy vegetáriánus étteremben lehet-e enni.

A Sulchán áruch szerint nem csak az alapanyagokra vonatkoznak a kósersági előírások, hanem két további dologra is, arra hogy (1.) milyen edényben és (2.) ki készítette.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Például, ha egy lábosban nem kóser ételt főztek, tisztára mosták, majd kóser húst főztek benne, akkor ez utóbbi is tréflivé válik, mivel a forró edény magába szívja a nem-kóser étel „ízét”, ami később a kóserrel keveredik (uo. 93–94. fejezet; 98:4–5.; 103:5.). Emellett, ha olyan étel készül, amit nyersen nem szoktak fogyasztani (pl. krumpli, tojás, hal), akkor a főzésében zsidónak is részt kell vennie (pl. gyújtsa be a tüzet vagy rakja fel a lábost), mert különben rabbinikus tiltás alapján tréflinek számít az elkészült fogás (uo. 113:1., 6–7., 14.). [Ugyanez azonban nem vonatkozik azokra az ételekre, amelyek nyersen is fogyasztott alapanyagokból készülnek.] Ezek alapján nem lehet kósernek tekinteni a vegetáriánus étterem kínálatát sem.

Fontos hozzátenni, hogy ha valaki korábban egyáltalán nem figyelt a kóser előírásokra, annál komoly előrelépésnek számít, ha pl. vegetáriánus étteremben eszik, hiába nem lehet azt igazán kósernek tekinteni, hiszen így legalább tréfli húsokat nem fogyaszt. Ennek a következő lépése lesz az remélhetőleg az, hogy később már csak kóser étteremben fog enni…

Oberlander Báruch

 

  • Küldés emailben