Hogyan ne nézzen ki a szukkoti sátor?

A napokban kaptam egy képet egy ismerősömtől, ami egy szuk­koti ünnepségen készült, amit egy alapítvány szervezett nagyköveteknek és más illuszt­ris vendégeknek vidéken. Szerin­tem ez a kép nagyon jól il­lusztrálja, hogy hogyan ne nézzen ki egy szukká, ha azt szeretnénk, hogy a háláchának és a hagyományoknak megfelelő legyen. Mondhatni, ez a sátorépítés állatorvosi lova, amin jól be lehet mutatni azokat a sajnos elterjedt hibákat, amelyeket sokszor magyarországi szukkákon is láthatunk.

 

  1. A szukkának legalább három fala kell, hogy legyen (Sulchán áruch OC 630:2.). A Talmud (Szukká 6b.) ezt bibliai utalásokból vezeti le. A háláchá (uo.) annyi könnyítést tesz, hogy nem kell három teljes falnak lennie, ha van két fal egymás mellett, akkor a harmadik lehet csak részleges. Ideális esetben azonban három teljes és legalább egy részfala van a sátornak (Széfer Háminháim Chábád 65. oldal), tehát egy négy oszlopon álló tető nem kóser szukká.
  2. Magára a tetőre (szchách) is nagyon specifikus előírások vonatkoznak (uo. 629. fejezet). Növényi alapanyagból, levelekből vagy ágakból kell lennie (uo. 1.), eredeti nyers állapotban – nem lehet pl. egy széket odatenni, hiába készült fából (uo. 2.). Egy vászon tető semmiképp nem felel meg a célnak (uo. 3.).
  3. További követelmény, hogy a tetőnek ideiglenes, ún. sátorjellege kell, hogy legyen, nem pedig állandó (háztető) jellege, vagyis például nem lehet erősen, szögekkel az oldalfalhoz rögzíteni (Mágén Ávrahám 627:2. az Águdá nevébén).
  4. Ugyancsak a sátorjellegből következik, hogy a szukkát a szabad ég alatt kell felállítani, nem állhat sem épületben, sem fedett teraszon (uo. 626:1.), sőt a Talmud (uo. 9b.) külön levezeti, hogy még élő fa alá sem lehet építeni.
  5. Ebből kifolyólag a kóser szukkát nem szabad nejlonnal sem letakarni ünnep alatt, amikor használatban van (vagyis esznek benne), mivel, ha az eső sem eshet be a sátorba, akkor az ezáltal elveszíti a sátor jellegét és ház jellegűvé válik (SÁ RSZ 631:5.).

És itt tegyünk egy kis kitérőt: sok szukká épül úgy, hogy le lehet fedni használaton kívül, amikor nem esznek benne valamivel, hogy ne essen be az eső. Van – és már régen is volt –, hogy a szukká helyét egy épületen belül alakítják ki oly módon, hogy az egyik helyiség teteje elmozdítható vagy felemelhető, ami alatt fel lehet építeni egy kóser szchách-hal fedett szukkát. Ilyen volt például a Vasvári Pál utcai zsinagóga emeletén is: a jelenlegi konyha belső szobájának a tetejét kurblival lehetett felemelni. Herskovics Dávid (1890–1984) a közösség rabbija, aki a zsinagógához kapcsoló épület első emeletén lakott, egy pár lépcsőfokon keresztül a lakásából tudta megközelíteni a szukkát. A fal túloldalán, az egykori rabbilakásban még ma is látszik a befalazott ajtó nyoma. A konyha renoválásakor még ezen az oldalon is látható volt az ajtó nyoma és a fal közepén a kurbli maradványai is megvoltak. Sajnos nem ismertem fel ennek a történelmi jelentőségét, és megengedtem, hogy felújításkor kidobják. Ilyen szukkában azonban csak akkor lehet étkezni, ha a tető el van mozdítva. A tetővel, nejlonnal vagy mással befedett szukká alkalmatlan szukkoti sátornak.

Oberlander Báruch

  • Küldés emailben