Sokféle véleményt ismerhettünk meg, a lelkes támogatástól egészen a feltétel nélküli elutasításig. Ez az írás a Lubavicsi rebbe egy témába vágó levelének alapján áll. A rebbeazt írja, hogy ugyan a pszichoanalízis segített az embereken, azonban mivel Freud és társai a vallást, mint egy betegséget önmagában szemléli, elorelátóan kell megválasztanunk, milyen orvoshoz megyünk. Talán már hallottál Dr. Frankl Viktor elméletérol, hogy az ember elsodleges motivációja az élet értelmének keresése és a terápiás kezelés célja az, hogy segítse ezt a célt megtalálni. A rebbe elonyben részesíti Frankl nézetét, és elkeseredett volt afelett, hogy a szakma túlnyomó része Freud nézetét támogatta.
Más levelekben a rebbeegyetért, hogy sok hasonlóság van az emberi pszyché freudi modellje és a Rabbi Snéur Zálmán által az o úttöro, de ugyanakkor hagyományos, klasszikus muvében, a Tánjában ismertetett modell között. A Tánjá elso kötete lelki útmutató, gyakran tárgyalja a lélek belso muködését igen mélyen. Mindaz, amit ír a Talmud és más rabbinikus muvek, mint Rabbi Moshe ben Maimun [Maimonidész], a prágai Rabbi Yehuda Lowe [Maharal], Rabbi Yitzchak Luria [Ári], Rabbi Jesájá Horowitz [Slá] and természetesen a Baál Sém Tov és a Mezricsi mágid tanításainak szilárd talaján áll. Ugyanakkor egyeydülálló a mu, mivel az elso, ami az emberi személyiséggel ennyire élénken és kifejezetten foglalkozik. Ráadásul az etikai írások azt megelozoen egy általánosságban viselkedési normatívár írtak elo: tedd ezt, ne tedd azt. Legyél ilyen, próbálj ne lenni olyan. Ha nem, majd megbánod. Rabbi Snéur Zálmán megközelítése, amely „Chábád”-ként vált ismertté azt monjda: érzelmeink és viselkedésünk annak a megjelenése, hogy mi történik a gondolkodásunkban. Nem irányíthatod a szívedet közvetlenül, írja, sot a viselkedés sem igazában változik jutalmat igérés vagy büntetéssel fenyegetés hatására. Igaz változást az egész személyiségen változtatva lehet elérni, kezdve a belso gondolkodással. Freud eredménye is az, hogy be tudta mutatni sok betegségrol, hogy valamilyen mentális elváltozásra vezethetok vissza. Freud szintén úttöro volt a többszintu tudatállapot leírásában, ahol különbözo erok hatnak eltéroen. A szavak, amiket használt — ego (ich), superego és id — meglepoen párhuzamosak az Isteni lélek, az állati lélek és a személy (guf) fogalmakra, melyeket a Tánjá tárgyal. Sok más hasonlóság is található még.
Mindazonáltal, ahol Freud az ember szexuális vágyakozását tekinti a háttérben lévo eronek, a Tánjá az Isteni lelket tekinti annak. Ez egy lényeges különbség, amelynek a komoly következményei vannak. Ezen túlmenoen Freud csak egy külso beavatkozón keresztül tudott kezelést kínálni, míg Rabbi Schnéur Zálmán kidolgozott egy világos módszert, amelyet az egyén saját maga követhet. „Mi mind képesek vagyunk gondolataink irányítására”, írja, „hogy arra gondoljunk, amire csak gondolni kívánunk.” Ezt követoen lefekteti a módszert egy olyan gondolkodásmód kifejlesztésére, amely a szív leglényegesebb és Isteni tulajdonságait hozza felszínre. Természetesen, egy cádik útmutatása és segítsége elosegíti a folyamatot, de a munka nagyrésze, ahogyan Snéur Zálmán is kiemelte, a fejlodést kívánó egyén vállán nyugszik.
Természetesen, a Tánját nem pszichés problémák kezelésére szánta összeállítója. A közember számára íródott, akinek szüksége van egy útmutatóra, hogy leküzdje a gátakat spirituális fejlodésében. Az alapok azonban mind ott vannak, készen az alkalmazásra.
A szerző megjegyzése:
Jónéhány írás szólt már Freud elképzeléseinek zsidó gyökereirol. Néhányan rámutatnak érdeklodésére a Kabbala irányába, és beszélgetéseire Rabbi Sálom Dovberrel, az ötödik Lubávicsi rebbével. Mások azt állítják, hogy legtöbb tétele visszvezetheto egyszeru, hétköznapi zsidó népi bölcsességre.
Oberlander Báruch
