1. A karmesternek. Kórach fiaitól. Zsoltár.
2. Kedvelted, Örökkévaló, országodat, visszahoztad Jákób foglyait,
3. megbocsátottad néped bűnét, eltakartad minden vétküket. Széla.
4. Visszavontad egész indulatodat, elfordítottad föllobbant haragodat.
5. Térj vissza hozzánk, üdvünk Istene, és oszlasd el boszuságodat ellenünk.
6. Örökké haragszol-e reánk, elhúzod haragodat nemzedékig meg nemzedékig?
7. Nemde te újra fölélesztesz majd minket, hogy néped örüljön benned!
8. Engedd látnunk, Örökkévaló, szeretetedet, és üdvödet add nekünk!
9. Hadd hallom, mit beszél az Isten, az Örökkévaló, midőn békét beszél népéhez és jámboraihoz, csak balgaságba ne essenek vissza.
10. Bizony közel van tisztelőihez az ő üdve, hogy dicsőség lakozzék országunkban.
11. Szeretet és hűség találkoztak, igazság és béke csókolóztak;
12. hűség a földből sarjad, igazság az égből tekint le.
13. Az Örökkévaló is adja a jót és országunk megadja termését.
14. Igazság járjon előtte s útnak ereszsze lépteit.
