1. Miért csődültek a népek, és gondolnak hiábavalót a nemzetek,

2. összeállanak a föld királyai, és együtt tanakodnak a fejedelmek az Örökkévaló és az ő fölkentje ellen?

3. Szakítsuk szét kötelékeiket, s vessük le magunkról bilincseiket!

4. Az égben trónoló nevet, az Úr gúnyolódik rajtuk,

5. akkor beszél hozzájuk haragjában és hevében megrettenti őket:

6. Hisz én iktattam be királyomat Cziónon, az én szent hegyemen.

7. Hadd adok hírt törvényről! Az Örökkévaló szólt hozzám: fiam vagy, én ma szülőd lettem.

8. Kérj tőlem, s majd adok nemzeteket birtokodul s tulajdonodul a földnek végeit;

9. majd megtöröd őket vaspálczával, mint a fazekasedényt szétzúzod őket!

10. Most tehát királyok, térjetek észre, okuljatok, földnek birái;

11. szolgáljátok az Örökkévalót félelemben és ujjongjatok remegés közt.

12. Hódoljatok a fiúnak, nehogy haragudjék s elvesznétek az úton; mert kevés híján felgyúl a haragja. Boldogok mind, kik benne keresnek menedéket!