1. Dávidtól. Az Örökkévaló a világosságom és üdvöm, kitől féljek? Az Örökkévaló életemnek erőssége, kitől remegjek?

2. Mikor gonosztevők közelítottek felém, hogy húsomat egyék, az én szorongatóim és ellenségeim – ők botlottak meg és estek el.

3. Ha táboroz ellenem táhor, nem fél szívem; ha támad ellenem ha.rez, mindamellett bízok én.

4. Egyet kértem az Örökkévalótól, azt kivánom: lassabban az Örökkévaló házában éltem minden napjaiban, hogy nézzem az Örökkévaló kellemét és szemléljem templomát.

5. Mert tartogat engem kunyhójában veszedelem napján; rejteget engem sátora rejtekében, sziklára fölemel.

6. És most fölemelkedik fejem ellenségeim fölé, körülöttem; hadd áldozok sátorában riadás mellett áldozatokat, hadd éneklek és hadd zengek az Örökkévalónak!

7. Halljad, Örökkévaló, hangommal felkiáltok, kegyelmezz nekem és hallgass meg engem!

8. Rólad mondja szívem: Keressétek arczomat! – Arczodat, Örökkévaló, keresem én.

9. Ne rejtsd el arczodat előlem, ne utasítsd el haragban szolgádat; segítségem voltál; ne vess el és ne hagyj el engem, üdvöm Istene!

10. Mert atyám s anyám elhagytak, de az Örökkévaló befogad engem.

11. Igazíts engem, Örökkévaló, a te útadra, és vezess egyenes ösvényen meglesőim miatt!

12. Ne adj át azorongatóim dühének, mert támadtak ellenem hazug tanúk s erőszakot lehelők.

13. Ha nem hittem volna, hogy majd látom az Örökkévaló jóságát az élők országában!

14. Remélj az Örökkévalóban! Légy erős és bátorodjék szíved, és remélj az Örökkévalóban!