1. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, hívtalak, siess felém; figyelj szavamra, mikor hívlak téged!

2. Álljon meg előtted imádságom füstölő szer gyanánt, kezeim fölemelése esti áldozat gyanánt!

3. Tégy, Örökkévaló, őrizetet szájamnak, vigyázz ajkaim ajtajára.

4. Ne hajlítsd szívemet rossz dologra, hogy gazság tetteire vetemedjem jogtalanságot cselekvö férfiakkal, és ne étkezzem csemegéikből.

5. Üt engem az igaz – szeretet az fedd engem – fejre való olaj az; ne szabadkozzék fejem, mert egyre van imádságom rosszaságaik ellen

6. Szikla oldalára zuhantak biráik és hallgatták szavaimat. hogy kedvesek.

7. Mint mikor fölszaggatják és hasogatják a földet, szétszórattak csontjaink az alvilág szájához.

8. Mert hozzád, Örökkévaló, én Uram, fordulnak szemeim, benned kerestem menedéket, ne öntsd ki lelkemet!

9. Őrizz meg a tőrtől, melyet nekem vetettek, és a jogtalanság cselekvőinek csapdáitól;

10. essenek ki-ki a hálójába a gonoszok egyaránt, mig én elhaladok!