1. A karmesternek, a Gittitre. Ászáftól.

2. Ujjongjatok Istennek, a mi erőnknek, riadozzatok Jákób Istenének!

3. Hangoztassatok dalt és hallassatok dobot, kedves hárfát, lanttal együtt!

4. Fújjátok újholdkor a harsonát, holdtöltekor, ünnepünk napjára.

5. Mert törvény az Izraél számára, rendelete Jákób Istenének;

6. bizonyságúl tette azt Józsefben, midőn kivonult Egyiptom országa ellen: Nyelvet, melyet nem ismerek, hallok.

7. Elvontam a tehertől vállát, kezei megszabadultak a kosártól.

8. A szorultságban hívtál és kiragadtalak, meghallgattalak a mennydörgés rejtekében, megvizsgáltalak a pörlekedés vizénél. Széla.

9. Halljad népem, hadd intselek téged, Izraél, bár hallgatnál rám.

10. Ne legyen közted idegen isten, s ne borulj le idegen nép istene előtt.

11. Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki felhoztalak téged Egyiptom országából: tágra nyisd szájad, megtöltöm azt.

12. De népem nem hallgatott szavamra, s Izraél nem engedett nekem.

13. Magukra bocsátottam tehát szívük makacságában, járjanak saját tanácsaik szerint.

14. Vajha népem hallgatna reám, Izraél utaim szerint járna:

15. rövidesen megaláznám ellenségeiket, s szorongatóikra fordítanám kezemet;

16. az Örökkévaló gyűlölői hízelegnének neki s örökké tartana az idejük.

17. Ennie adott buza zsiradékából, és sziklából jóllakattalak mézzel.