1. A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal.

2. Valóban némán beszéltek-e igazságot, egyenességgel itélitek az emberfiakat?

3. Sőt szívben jogtalanságokat cselekesztek, kezeitek erőszakát méritek az országban.

4. Elvetemedtek a gonoszok anyaméhtől fogva, eltévelyedtek születéstől fogva a hazugságot beszélők.

5. Mérgük van, olyanféle mint a kígyó mérge, mint a siket viperáé, mely bedugja fülét,

6. hogy meg ne hallja hangját a sugdosóknak, kiokult igézőnek igézését.

7. Isten, rombold le fogaikat szájukban, a fiatal oroszlánok zápfogait rontsd le, Örökkévaló!

8. Olvadjanak el, mint a vizek, melyek szétfolynak – nyilait úgy feszitse, mintha letörnének! –

9. mint a csiga, mely olvadva mászik, mint koraszülött, mint vakondok, melyek napot nem láttak.

10. Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mintegy nyersen, mintegy haragban elviszi a vihar.

11. Örül az igaz, mert megtorlást látott, lábait füröszti a gonoszok vérében.

12. Majd így szól az ember: Bizony van gyümölcs az igaz számára, bizony van Isten, aki bíró a földön.