1. A karmesternek. Zsoltár Dávidtól.

2. Örökkévaló, hatalmadnak örül a király, és segítségedben mily nagyon ujjong!

3. Szíve kivánságát megadtad néki, és ajkainak óhajtását nem vontad meg. Széla.

4. Mert eléje jösz a jónak áldásival, teszel fejére színarany koronát.

5. Életet kért tőled, adtál neki, hosszú életet mind örökké.

6. Nagy az ő dicsősége segítséged által; fenséget és fényt helyezel reá.

7. Mert teszed őt áldássá mindétíg, megvidámítod örömmel színed előtt.

8. Mert a király bízik az Örökkévalóban, és a Legfelsőnek kegye által nem tántorodik meg.

9. Eléri kezed mind az ellenségeidet, jobbod eléri gyűlölőidet.

10. Teszed őket mintegy tűzes kemenezébe haragvásod idején; az Örökkévaló az ő haragjában megsemmisíti őket, s tűz emészti meg őket.

11. Gyümölcsüket elveszíted a földről, és magzatjukat az ember fiai hözül.

12. Mert gonoszságot czéloztak ellened, kigondoltak fondorlatot – mit sem tehetnek.

13. Mert teszed őket háttal fordulókká, húrjaidat arczuknak feszíted.

14. Emelkedjél, Örökkévaló, hatalmadban, hadd énekeljük és zengjük erődet!