1. A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Mikor Sául oda küldött és őrizték a házát, hogy megöljék.

2. Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, támadóimtól ótalmazz engem!

3. Ments meg a jogtalanságot cselekvőktől, és a vérontás embereitől segíts meg!

4. Mert íme lestek lelkemre, összesereglenek ellenem erősek; se bűntettem, se vétkem nincsen, oh Örökkévaló!

5. Bűnöm nélkül sürögnek és készülődnek; serkenj elibém és lásd!

6. És te, oh Örökkévaló, Isten, seregek ura, Izraél Istene, ébredj, megbüntetni mind a nemzeteket, ne kegyelmezz mind a jogtalan hűtelenkedőknek! Széla.

7. Estére visszatérnek, mordúlnak, mint az eb, s körüljárják a várost.

8. Íme, szót bugyogtatnak szájukkal, kardok az ajkaikon, mert ki hallja!

9. Te pedig, Örökkévaló, nevetsz,rajtuk, gúnyolódol mind a nemzeteken.

10. Erőm! Te rád hadd várok, mert Isten a mentsváram.

11. Szeretetem Istene elémbe jön, Isten néznem engedi meglesőimet.

12. Ne öld meg őket, nehogy elfelejtse népem, bujdostasd őket hatalmaddal, és döntsd le őket, oh paizsunk, Uram.

13. Szájuk vétke, ajkuk szava által fogassanak meg gőgjükben, az esküdözés miatt és hazudozás miatt, melyeket mondogatnak.

14. Semmísítsd meg hévvel, semmisítsd, hogy ne legyenek; és megtudják, hogy Isten uralkodik Jákóbon a föld végeig. Széla.

15. S visszatérnek estére, mordúlnak mint az eb, s hörüljárják a vá.rost.

16. Ők bujdosnak eledel után, ha nem laknak jól, úgy kell meghálniok.

17. Én pedig énekelem erődet, és újjongok reggelre szereteteden; mert mentsvárul voltál nekem s menedékem, a mely napon megszorultam.

18. Erőm, rólad hadd zengek mert Isten az én mentsváram, szeretetem Istene.