1. A karmesternek, Máchalát szerint. Oktató dal Dávidtól.
2. Azt mondta az aljas a szívében: Nincs Isten! Elvetemedtek, utálatosan míveltek jogtalanságot, nincs ki jót tenne.
3. Isten az égből tekintett le az emberfiakra, hogy lássa, van-e eszes, ki Istent keresi.
4. Mindnyája eltért, egyaránt megromlottak; nincs ki jót tenne, nincs egy sem.
5. Nemde megtudják a jogtalanságot cselekvők, kik népemet eszik, amint kenyeret esznek, Istent nem szólították.
6. Ott rettegve rettegtek meg, a hol nem volt rettegés; mert Isten szerteszórta az ellened táborzók csontjait, megszégyenítotted, mert Isten megvetette őket.
7. Vajha jönne Cziónból Izraél segítsége; mikor visszahozza Isten népének foglyait, vigadjon Jákób, örüljön Izraél!
