1. A karmesternek, a Gittitre. Ászáftól.
2. Ujjongjatok Istennek, a mi erőnknek, riadozzatok Jákób Istenének!
3. Hangoztassatok dalt és hallassatok dobot, kedves hárfát, lanttal együtt!
4. Fújjátok újholdkor a harsonát, holdtöltekor, ünnepünk napjára.
5. Mert törvény az Izraél számára, rendelete Jákób Istenének;
6. bizonyságúl tette azt Józsefben, midőn kivonult Egyiptom országa ellen: Nyelvet, melyet nem ismerek, hallok.
7. Elvontam a tehertől vállát, kezei megszabadultak a kosártól.
8. A szorultságban hívtál és kiragadtalak, meghallgattalak a mennydörgés rejtekében, megvizsgáltalak a pörlekedés vizénél. Széla.
9. Halljad népem, hadd intselek téged, Izraél, bár hallgatnál rám.
10. Ne legyen közted idegen isten, s ne borulj le idegen nép istene előtt.
11. Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki felhoztalak téged Egyiptom országából: tágra nyisd szájad, megtöltöm azt.
12. De népem nem hallgatott szavamra, s Izraél nem engedett nekem.
13. Magukra bocsátottam tehát szívük makacságában, járjanak saját tanácsaik szerint.
14. Vajha népem hallgatna reám, Izraél utaim szerint járna:
15. rövidesen megaláznám ellenségeiket, s szorongatóikra fordítanám kezemet;
16. az Örökkévaló gyűlölői hízelegnének neki s örökké tartana az idejük.
17. Ennie adott buza zsiradékából, és sziklából jóllakattalak mézzel.
