1. A karmesternek. Liliomok szerint. Tanuság Ászáftól. Zsoltár.
2. Izraél pásztora, figyelj, aki mint juhokat vezeted Józsefet, kérubok fölött trónoló, tündökölj fel!
3. Efraim, Benjamin és Menasse előtt serkentsd fel hatalmadat és jer segitségül nekünk!
4. Isten, állíts helyre minket, s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
5. Örökkévaló, Isten, seregek ura, meddig füstöl haragod néped imádsága mellett?
6. Adtál enniök könnyet kenyérül, itattad őket könnyekkel mércze számra.
7. Viszálylyá tettél minket szomszédainknak, s ellenségeink gúnyolódnak.
8. Isten, seregek ura, állíts helyre minket s világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
9. Szőlőtőt szakítottál ki Egyiptomból, elűztél nemzeteket és azt elültetted.
10. Helyet készítettél előtte, meggyökereztette gyökereit és megtöltötte az országot.
11. Hegyek boríttattak be árnyékától s ágai akár Isten czédrusai.
12. Tengerig eresztette indáit s a folyamig hajtásait.
13. Miért törted át keritéseit, úgy hogy leszedik mind az útonjárók;
14. lerágja vadkan az erdőből, s mi a mezőn sürög, lelegeli?
15. Isten, seregek ura, fordúlj, kérlek, tekints le az égből és lásd és gondolj rá erre a szőlőtőre,
16. s ótalmazd azt, amit jobbod ültetett, s a csemetét, melyet erőssé neveltél magadnak.
17. Meg van égetve tűztől, le van vagdalva; arczod dorgálásától veszszenek el!
18. Legyen kezed jobbodnak embere fölött, az emberfia fölött, kit erőssé neveltél magadnak.
19. S mi nem térünk el tőled, éltess minket, hogy nevedet szólítsuk.
20. Örökkévaló, Isten, seregek ura, állíts helyre minket, világíttasd arczodat, hogy megsegíttessünk!
