1. Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól.
2. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
3. Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
4. és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
5. Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
6. Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked?
7. Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
8. Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
9. Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
10. Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
11. Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
