1. A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal.
2. Valóban némán beszéltek-e igazságot, egyenességgel itélitek az emberfiakat?
3. Sőt szívben jogtalanságokat cselekesztek, kezeitek erőszakát méritek az országban.
4. Elvetemedtek a gonoszok anyaméhtől fogva, eltévelyedtek születéstől fogva a hazugságot beszélők.
5. Mérgük van, olyanféle mint a kígyó mérge, mint a siket viperáé, mely bedugja fülét,
6. hogy meg ne hallja hangját a sugdosóknak, kiokult igézőnek igézését.
7. Isten, rombold le fogaikat szájukban, a fiatal oroszlánok zápfogait rontsd le, Örökkévaló!
8. Olvadjanak el, mint a vizek, melyek szétfolynak – nyilait úgy feszitse, mintha letörnének! –
9. mint a csiga, mely olvadva mászik, mint koraszülött, mint vakondok, melyek napot nem láttak.
10. Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mintegy nyersen, mintegy haragban elviszi a vihar.
11. Örül az igaz, mert megtorlást látott, lábait füröszti a gonoszok vérében.
12. Majd így szól az ember: Bizony van gyümölcs az igaz számára, bizony van Isten, aki bíró a földön.
