1. A karmesternek. Távoli néma galamb szerint. Dávidtól dal. Midőn elfogták őt a filiszteusok Gátban.
2. Kegyelmezz nekem, Isten, mert lihegett rám ember, egész nap szorít engem harczoló.
3. Lihegtek meglesőim egész nap, mert sokan küzdenek ellenem nagyfennen.
4. Amely napon félnem kell, én te benned bízom.
5. Isten által dicsérhetem igéjét, Istenben bízom, nem félek: mit tehet halandó nekem?
6. Egész nap bántják dolgaimat, ellenem vannak mind az ő gondolataik, rosszra.
7. Összesereglenek, kémlelnek, sarkaimat lesik ők, amidőn lelkemre törtek.
8. Jogtalanságért szabadulásuk legyen? Haragban döntsd le a népeket, Isten!
9. Bujdosásomat te megszámláltad, tedd könnyemet tömlődbe! Nemde könyvedben vannak!
10. Akkor hátra fordulnak ellenségeim. amely napon felkiáltok; ezt tudom: hogy Isten mellettem van.
11. Isten által dicsérhetem az igét, az Örökkévaló által dicsérhetem az igét! ‘-
12. Istenben bizom, nem félek mit tehet ember nekem?
13. Rajtam, oh Isten, fogadalmaid, hálaáldozatokat fizetek neked;
14. mert megmentetted lelkemet a haláltól, nemde lábaimat is a taszítástól, hogy járhassak Isten előtt az élet világosságában.
