1. Miért csődültek a népek, és gondolnak hiábavalót a nemzetek,
2. összeállanak a föld királyai, és együtt tanakodnak a fejedelmek az Örökkévaló és az ő fölkentje ellen?
3. Szakítsuk szét kötelékeiket, s vessük le magunkról bilincseiket!
4. Az égben trónoló nevet, az Úr gúnyolódik rajtuk,
5. akkor beszél hozzájuk haragjában és hevében megrettenti őket:
6. Hisz én iktattam be királyomat Cziónon, az én szent hegyemen.
7. Hadd adok hírt törvényről! Az Örökkévaló szólt hozzám: fiam vagy, én ma szülőd lettem.
8. Kérj tőlem, s majd adok nemzeteket birtokodul s tulajdonodul a földnek végeit;
9. majd megtöröd őket vaspálczával, mint a fazekasedényt szétzúzod őket!
10. Most tehát királyok, térjetek észre, okuljatok, földnek birái;
11. szolgáljátok az Örökkévalót félelemben és ujjongjatok remegés közt.
12. Hódoljatok a fiúnak, nehogy haragudjék s elvesznétek az úton; mert kevés híján felgyúl a haragja. Boldogok mind, kik benne keresnek menedéket!
