1. Oktató dal Dávidtól, midőn a barlangban volt. Ima.
2. Hangommal az Örökkévalóhoz kiáltok, hangommal az Örökkévalóhoz könyörgök.
3. Kiöntöm előtte panaszomat, szorultságomat elmondom előtte.
4. Midőn elborul bennem szellemem – hisz te ismered ösvényemet – az úton, melyen járok, tőrt rejtettek el nekem.
5. Tekints jobbra s nézd: nincs senkim, aki ismerne; menekvés elveszett előlem, nincs ki lelkemmel törődnék.
6. Kiáltottam hozzád, Örökkévaló, azt mondtam: te vagy menedékem, osztályrészem az élők országában.
7. Figyelj fohászomra, mert megfogytam nagyon, ments meg engem üldözőimtől, mert hatalmasabbak nálam!
8. Hozd ki a börtönből lelkemet, hogy magasztalja nevedet, velem ékeskednek az igazak, midőn jót végzel rajtam.
