1. Imádság, egy szegény számára, midőn ellankad és az Örökkévaló előtt kiönti panaszát.
2. Örökkévaló, halljad imámat, s fohászkodásom jusson hozzád!
3. Ne rejtsd el arczodat tőlem szorúltságom napján; hajlítsd hozzám füledet, amely napon felkiáltok, gyorsan hallgass meg!
4. Mert füstben enyésztek el napjaim, és csontjaim átizzottak mint égéstől.
5. Megveretett, mint a fű, úgy hogy elszáradt a szívem; bizony, elfeledtem megenni kenyeremet.
6. Nyögésem hangjától odatapadt csontom húsomhoz.
7. Hasonlítok a puszta pelikánjához, olyan lettem, mint kuvik a romokban.
8. Virrasztottam s olyan lettem, mint magános madár a háztetőn.
9. Egész nap gyaláztak ellenségeim; az ellenem tombolók reám esküdtek.
10. Mert hamut kenyér gyanánt ettem, s italomat sírással elegyítettem:
11. indulatod és haragod miatt, mert felkaptál és elhajítottál.
12. Napjaim akár a megnyúlt árnyék, és én elszáradok, mint a fű,
13. De te, Örökkévaló, örökké trónolsz, s neved nemzedékig meg nemzedékig tart.
14. Te majd felkelsz, irgalmazol Cziónnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő;
15. mert szolgáid kedvelik a köveit és porát kegyelik.
16. S majd félik a nemzetek az Örökkévaló nevét, s mind a föld királyai dicsőségedet;
17. mert megépítette az Örökkévaló Cziónt, megjelent az ő dicsőségében.
18. Odafordúlt a hontalanok imájához, s nem vetette meg imádságukat.
19. Föliratik ez az utóbbi nemzedék számára, s a megteremtendő nép majd dícséri Jáht:
20. hogy letekintett szent magasságából, az Örökkévaló az égből a földre nézett,
21. hogy meghallgassa a fogolynak jajgatását, hogy megoldozza a halál fiait;
22. hogy hirdessék Cziónban az Örökkévaló nevét és dícséretét Jeruzsálemben,
23. mikor népek gyűlnek együvé és királyságok, hogy szolgálják az Örökkévalót.
24. Megsanyargatta az úton erőmet, megrövidítette napjaimat.
25. Azt mondom: Istenem, el ne ragadj napjaim felében, nemzedéken meg nemzedékeken át a te éveid!
26. Hajdanában alapítottad a földet s kezeid műve az ég;
27. ők elvesznek, de te megállasz, s mindannyian mint a ruha elkopnak: mint az öltözetet váltod őket, s ők elváltoznak.
28. De te ugyanaz vagy, és éveidnek nincsen vége.
29. Szolgáid fiai lakni fognak s magzatjuk megszilárdul előtted.
