Amikor a Bnéj-Brákban működő ponyevicsi jesivában tanultam, én gondoztam az intézmény könyvtárát. Elvileg négyhavonta váltották egymást a könyvtár felelősei, de én komolyabban vettem ezt a feladatot, mint a többiek. Amikor letelt a négy hónap, a jesiva vezetője, Joszef Slomó Kahaneman rabbi felfigyelt a könyvtárban lezajlott változásokra: a könyvek katonás rendben álltak és mindent hamar meg lehetett találni. Ekkor hozzám fordult: „Szeretném, ha a könyvtárosi állás fizetett pozíció lenne és Ön dolgozna itt” – mondta.
Ezzel vette kezdetét a könyvtárosi karrierem. Kahaneman rabbi ösztönzésére beiratkoztam könyvtár szakra tanulni. A tanulmányaim során felfedeztem, hogy mennyi egyszerű és hatékony módszer létezik a könyvárakban felmerülő problémák megoldására, és úgy gondoltam, hogy erről más vallási intézmény könyvtáraiban is tudni kellene. Ezért alapítottam meg a Tóra Könyvtárak Központja nevű szervezetet, mely szakmai képzést kínált a vallási irodalmat kezelő könyvtárosoknak. Emellett egy új katalogizálási rendszert is kidolgoztunk a zsidó vallásos irodalmi alkotások számára.
1970-ben az Egyesült Államokba utaztam, és sikerült egy időpontot szereznem a Rebbéhez, de csak reggel hatkor kerültem sorra. Ennek ellenére a Rebbe 25 percet szánt rám és egyáltalán nem siettetett.
A Rebbe nagyra értékelte a szervezet működését és az áldását adta. Azt mondta, hogy különösen fontos a vallási irodalommal foglalkozni, amikor annyi káros könyv lát napvilágot.
Az izraeli könyvtárak a viszonylag kis létszámú, héber nyelvű olvasók igényeit szolgálták ki. A Rebbe felhívta a figyelmünket, hogy a világban egyre nagyobb az érdeklődés a zsidó irodalom iránt, és egyre több egyetemen nyílik judaizmussal foglalkozó tanszék. Arra biztatott, hogy tegyünk erőfeszítéseket azért, hogy a kiadványaink angolul is elérhetőek legyenek.
A Rebbe ezután egy újabb meglepő kijelentést tett: „A zsidó vallási irodalommal foglalkozó könyvtárakat azért hozták létre, hogy a vallásos közösséget szolgálják ki. De mi a helyzet a többi emberrel, akik esetleg nem mernek belépni egy ilyen intézménybe? Ők hogyan fogják megismerni ezeket a kincseket?” – tette fel e kérdést, majd azt javasolta, hogy minden közkönyvtárban hozzunk létre egy olyan szekciót, melyben Tórával foglalkozó könyvek vannak, hogy bárki könnyen hozzájuk férhessen.
Ez a lehetőség korábban fel sem merült bennünk, de mára már valósággá vált. Mindez a Rebbe azon meggyőződéséből fakadt, hogy minden zsidó számára biztosítani kell hagyományai megismerését.
A vallásos könyvtárakkal kapcsolatban a Rebbe azt tanácsolta, hogy ne várjuk meg, amíg az emberek maguktól belépnek az ajtón, hanem különböző rendezvényekkel és hirdetésekkel népszerűsítsük az intézményeket közöttük.
A reklám fontosságáról is tanultam a könyvtárszakos képzésem során. Többek közt azt is javasolták, hogy a könyvtár külső megjelenésére is fordítsunk figyelmet. A Rebbe teljes mértékben egyetértett ezzel is, és azt mondta: „Ha el akarunk jutni az olvasók szívéhez és különösen a fiatalabb nemzedékhez, akkor fontos, hogy a könyvtár kellemes, igényes, tiszta, esztétikus és barátságos hely legyen. A könyvek legyenek jó állapotban, rendesen bekötve, tépett lapok nélkül”.
Megemlítettem a Rebbének, hogy nagyon szűkös költségvetéssel dolgozunk, mert semmilyen hivatalos támogatást nem kapunk. Ő azt ajánlotta, hogy terjesszük nagyobb körben a kiadványainkat, melyek bevételt hoznak majd. Felvetettem, hogy esetleg adományokat is gyűjthetnénk.
A következő évben sikerült annyi pénzt szereznem, hogy kibővíthettük a szervezetünk működését. Több tanfolyamot indítottunk és több kiadványt jelentettünk meg. Számos új könyvtár létrehozásában segédkeztünk. Ennek köszönhetően mára a vallásos irodalommal foglalkozó könyvtárak már mind jól szervezetten és részletes katalógust kínálva működnek és könnyű bennük eligazodni a könyvek között.
A Rebbével folytatott megbeszélésem később számos kiadványban megjelent, és ez nagyban hozzájárult az angolul megjelenő, Tórával foglalkozó könyvek számának gyarapodásához. Így olyan emberek számára is elérhetővé váltak ezek a művek, akik távol kerültek őseik hagyományától. A Rebbének nagy szerepe volt abban, hogy ez megvalósulhatott.
Meir Wunder rabbi
Megjelent: Gut Sábesz 23. évfolyam 36. szám – 2021. július 9.
