A hetvenes években kerültem kapcsolatba a Chábád mozgalommal, amikor a Rebbe küldöttei, Mendel Lipskar rabbi, Sha­lom Ber Groner rabbi és Yossi Goldman rabbi eljöttek Yeo­villbe, a dél-afrikai Johannesburg egyik elővárosába, ahol ak­kor éltem.

A hippi korszak végének gyermeke voltam, én is az élet nagy kérdéseire kerestem a választ. Ezt a Chábádban találtam meg, a hászid filozófia tanulmányozásában, mely segített felfedezni a zsidóság mélységét és szépségét. Bár ezt követően már magamra is a Chábád mozgalom tagjaként tekintettem, a Rebbével mégis csaknem egy évtized múltán találkoztam, már házasemberként.

1983-ban részt vettem egy tombolán, melynek fődíjaként én utazhattam a Rebbéhez, hogy a közösségünket képviseljem. Peszáchra utaztam New Yorkba. A Rebbével a kosz sel bráchá szertartás alatt találkoztam személyesen, amikor az ünnep végén bort és áldást osztott a megjelenteknek.

A következő nap egy csoportos találkozóra mentünk a Rebbéhez. Azt a tanácsot kaptuk, hogy várjuk meg, amíg mindenki elhagyja a termet, majd kérjünk személyes áldást a Rebbétől. A feleségem, Maureen a következőt mondta neki: „Többször írtam a Rebbének arról, hogy nem tudok teherbe esni. Az orvosi vizsgálatok nem adnak okot a bizakodásra. Azt mondják, nincs miben reménykednem. Ezzel együtt mégis a Rebbe áldását kérem, hogy gyermekem születhessen.” A Rebbe hosszú ideig nézett Maureenre. A róla készült videókból tudom, hogy mindig azonnal reagált a hozzá fordulóknak, ám ezúttal legalább 20 másodpercig csak nézte a feleségemet, rám pedig ügyet sem vetett, majd megszólalt: „Gám zu letová – ebből is jó dolog származik majd”.

Nagyon szomorúan távoztunk a találkozóról. Két órába telt, mire meg tudtam vigasztalni. „De hát megáldott a Rebbe” – mondtam. „Amikor azt mondtam a Rebbének, hogy nem lehet gyermekem, azt válaszolta, hogy ‚ebből is jó dolog származik majd’. Ezt azért nem nevezném jó dolognak” – felelte kétségbeesve.

A Rebbe mondatát kétféleképpen lehetett értelmezni. Jelenthette azt, hogy minden jóra fordul és a feleségem végül teherbe esik, de azt is, hogy a meddősége Isten akarata, és ezért jó dologként kell rá tekinteni.

Hamarosan megértettük, mire utalt a Rebbe.

Amikor visszatértünk Dél-Afrikába, felkeresett minket egy szociális munkás és felajánlotta, hogy fogadjunk örökbe egy gyereket. „Egy zsidó anya gyermeket vár, de nem tudja vállalni a felnevelését. Egy zsidó házaspárt keresünk, aki adoptálná. Önök vállalnák?” – kérdezte.

Természetesen azonnal megértettük a Rebbe szavainak értelmét és gyorsan igent mondtunk. A fiú hamarosan megszületett és hozzánk került. Hatalmas áldást jelentett ez a számunkra.

Egy évvel később ugyanez a szo­ciális munkás jelentkezett. Ismét egy zsidó anya gyermekének kerestek befogadó otthont. Azt kérdezte, vállalnánk-e. Azonnal igent mondtunk, s így hamarosan már két gyermeket neveltünk.

Ismét eltelt egy év, és újra megkerestek minket. Ezúttal egy lányt fogadtunk örökbe.

Ahogy a gyermekek növekedtek, folyamatosan éreztük a Rebbe áldását. Minden fontos életeseménynél, legyen az bár micva, amikor a fiunk fejből mondott el egy jiddis nyelvű hászid értekezést vagy esküvő, mindig felemlegettük a Rebbe szavait: „Gám zu letová – ebből is jó dolog származik majd”. Amikor a velünk ünneplőkkel is megosztottam a történetünket, mindig könnyekkel teltek meg a szemek.

Még egy történetet szeretnék megosztani a Rebbéről, melyből megérthetjük, hogy milyen fontos szerepe volt a dél-afrikai események alakításában.

1990-ben megkerestek Nelson Mandela szervezetétől, az Afrikai Nemzeti Kongresszustól (ANC) és azt kérték, hogy reklámügynökségünk segítsen átpozícionálni a felszabadítási szervezetet egy politikai párttá. Ezenfelül azt is szerették volna, hogy mi szervezzük meg a párt választási kampányát az első demokratikus dél-afrikai parlamenti választás előtt. Amikor először beléptem az ANC irodájába, egy hatalmas Jasszer Arafat kép nézett velem szembe. Ekkor elbizonytalanodtam, hogy helyesen cselekszem-e, így a Rebbe tanácsát kértem az ügyben. Ebben egy helyi rabbi, Levi Wineberg segítségét kértem, akinek édesapja New Yorkban élt, ő továbbította a kérdésemet a Rebbének. Nyugtalanított az ANC szívélyes kapcsolata a PFSZ terrorszervezettel.

A Rebbe azonnal az áldását adta a megbízásomra és azt tanácsolta, hogy a jó dolgokra koncentráljak. Egy dolgot kért azonban: egészen a választások végéig tartsam titokban, hogy az áldását adta.

Számos alkalommal sikerült meggyőznöm az ANC vezetőségét, hogy ne negatív üzeneteik legyenek, hanem Dél-Afrika békés és virágzó jövőjét hirdessék az ország minden polgára számára. Az elkövetkező négy évben folyamatosan arra biztattam az ANC politikusait, hogy a jó dolgokra koncentráljanak.

 

Louis Gavin

Megjelent: Gut Sábesz 22. évfolyam 6. szám – 2019. november 7.

 

Megszakítás