New Yorkban nőttem fel és is­mer­kedtem meg a breszlávi Náchmán rabbi tanításaival, aki a XVIII. század végén élt és neves hászid rebbeként vált ismertté. Rövid élete alatt sokakra volt nagy hatással. Harmincnyolc évesen hunyt el, és kérésére a Kijev és Odessza között fekvő kisvárosban, Umán­ban temették el. Sírját tízezrek látogatják minden évben.

A kommunista időszakban nagyon veszélyes volt tömeges vallási rendezvényt tartani, ezért a zarándokok titokban utaztak el a sírhoz. Nekem egyszer sikerült. Ott találkoztam Michel Dorfman rabbival, aki akkor már évek óta szervezett kis létszámú csoportokat, melyek ros hásánákor keresték fel a sírhelyet. A temető környéke egy lakóövezetben volt, egy Zubeida nevű család hátsó kertjében. Reb Michel hat és fél évet töltött Szibériában, majd a hetvenes években kivándorlási engedélyt kapott a szovjet hatóságoktól. Izraelben telepedett le és a jeruzsálemi breszlávi hászidok egyik vezetőjévé vált.

1979-ben Reb Michel üzenetet kapott Zubeida asszonytól arról, hogy a temető környékén lakótelepet fognak építeni és feltehetőleg a temetőt is ledózerolják.

Reb Michel összeült a közösség elöljáróival, hogy megtanácskozzák a dolgot: úgy döntöttek, hogy meg kell győz­ni a hatóságokat arról, hogy hagyják békén a temetőt.

„A lakótelep építése az ötéves terv része, melyről Moszkvában döntöttek. Az egyetlen lehetőség az, ha az amerikai kormány lép közbe és ők veszik rá a szovjet vezetést, hogy ne rombolják le a sírt” – mondta Reb Michel.

Akkor már házas voltam és New Yorkban éltem. Telefonon közölte velem valaki, hogy Reb Michel úton van Amerikába. Én vettem fel a re­pülőtéren. Előre megírt leve­lekkel érkezett: Jimmy Carter, a lubavicsi Rebbe, a szatmári Rebbe számára, illetve az Agudas Yisroel szervezet vezetőjének, Moshe Sherer rabbinak és Moshe Feinstein rabbinak, aki a kor egyik legnagyobb rabbijának számított. Néhány nappal sávuot ünnepe előtt jártunk, ezért úgy döntöttem, hogy a Rebbéhez közvetlenül az ünnep kimenetele után visszük el a levelet. A Chábád központja előtt több ezer ember tolongott, nagyszerű hászid összejövetel volt. A végén a Rebbe mindenkinek öntött egy kevés bort és lechájimot mondtak. Amikor mi következtünk, a Rebbe átvette a levelet Reb Micheltől és maga mellé tette. Három nappal később üzenet érkezett tőle: „Pinchas Teitz rabbit keressék. Ő az, aki segíteni tud”. Reb Michel elégedett volt a válasszal. Most már tudtuk, hogy kivel kell beszélnünk.

Pinchas Teitz rabbi a New Jersey állambeli Elizabeth-ben élt, ahol a semmiből hozott létre egy nagyszerű zsidó közösséget. Jó kapcsolatot alakított ki mindenkivel és fontos emberekkel állt összeköttetésben. Felkerestük hát, és előadtuk a történetet. Teitz rabbi ezt követően elővett egy levelet, melyen a Fehér Ház emblémája díszelgett. Egy köszönőlevél volt az elnök és a kormány nevében, melyet Robert Lipshutz, Jimmy Cater elnök közeli barátja és tanácsadója írt alá. Amikor Jimmy Carter az elnökségért versenyzett, a zsidó közösség vezetői nem keresték vele a kapcsolatot. Teitz rabbi azonban – feltehetően a Rebbe tanácsára – meghívta Cartert, hogy találkozzon a közösség tagjaival. Az elnöknek talán ez volt az egyetlen hivatalos találkozója a zsidó közösséggel, és ezért küldött köszönőlevelet Teitz rabbinak. A levél így zárult: „Ha bármikor segítségre lenne szüksége, a Fehér Ház bejárata nyitva lesz az ön számára”.

Teitz rabbinak az elmúlt években nem volt rá oka, hogy igénybe vegye a felajánlást, de Náchmán rabbi ügyében most élni fog a lehetőséggel. Arye Kaplan rabbival készítettünk egy prezentációt a probléma részleteiről és elküldtük Robert Lipshutznak. Azután vártunk és imádkoztunk.

A levelet éppen a Carter és Brezsnyev közötti első találkozó előtt küldtük el. Lipshutz tájékoztatott róla, hogy az elnök fel fogja vetni a dolgot a szovjet pártfőtitkárnak a bécsi megbeszélés alatt. Nem sokkal később üzenet érkezett a Szovjetunió amerikai nagykövetétől, hogy a szovjet vezetés ígéretet tett, hogy megóvják a sírhelyet. Az örömünk leírhatatlan volt. Óriási hálát éreztünk Teitz rabbi iránt, aki sikeresen megvédte Náchmán rabbi sírját, valamint a Lubavicsi Rebbe iránt, aki tudta, hogy kihez kell irányítania minket.

Nasan Maimon

Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 14. szám – 2023. december 14.

 

Megszakítás