Egy igen szigorú jeruzsálemi ortodox közösségben éltem, mielőtt a Chábádhoz csatlakoztam volna. Nagyon zavart, hogy a háredi közösséghez milyen kevés információ jutott el a lubavicsi filozófiáról. Eleinte volt ugyan egy negyedévente megjelenő újság, melyet a Chábád ifjúsági szervezete adott ki 1952-től, de tizenkilenc lapszám után megszűnt. Amikor 1962-ben ellátogattam a Rebbéhez, felhoztam neki ezt a témát. Elmondta, hogy az egyik probléma az volt a kiadvánnyal, hogy a jiddisül elmondott beszédeinek héber fordítása sok javítást igényelt és nem volt idő rá. „Ha felelősséget vállal a fordítási munkáért, újraindíthatja a lapot” – mondta a Rebbe. Munkatársakat is ajánlott, többek között Adin Even-Jiszráel Steinsaltz rabbit és Chanoch Glitzenstein rabbit.
Hamarosan tehát ismét megjelent a Bitáon Chábád. A Rebbe tanításait egyébként már korábban is lefordítottam héberre. Kétszer egy évben, az őszi nagyünnepek és peszách előtt, a Rebbe mindig nyílt levelet írt „Izrael fiainak és lányainak, legyenek bárhol” kezdettel, melyeket az eredeti jiddisről héberre és angolra lefordítva az egész világon megjelentettek, többek között izraeli és amerikai újságokban is.
Eleinte Uriel Zimmer rabbi fordította a leveleket, egészen 1961-ben bekövetkezett haláláig. Ezután keresett meg Leibel Groner rabbi, a Rebbe titkára és a Rebbe nevében kérte, hogy vegyem át a fordítási munkát. Elfogadtam a felkérést, és elkezdtem fordítani a leveleket, melyeket évekkel később Igrot Melech néven könyv alakban is kiadtak két kötetben.
Annak idején, amikor nemhogy e-mail, de még fax sem volt, nem volt egyszerű feladat a fordítás. Az eredeti jiddis szöveget postán Izraelbe küldték egy példányban, majd a fordítást valaki visszavitte New Yorkba a Rebbének. Ő átolvasta és kijavította, majd a titkára telefonon lediktálta a kért változtatásokat. Ezután legépeltem, majd elküldtem a szöveget nyomdai előkészítésre.
A szent szövegeket sokan mindenképpen szó szerint fordítják le, ám a Rebbe nem értett egyet ezzel a hozzáállással. Úgy vélte, hogy a fordításnak alkalmazkodnia kell az új nyelv jellegzetességeihez, illetve a figyelembe kell venni, hogy milyen célközösségnek szánják a szöveget. Ha valaki foggal-körömmel ragaszkodik a szó szerinti fordításhoz, akkor elveszhet az üzenet egy része. A lényeg az eredeti mondanivaló pontos megőrzése és átadása, nem pedig bizonyos szavak feltétlen használata.
1964-ben, amikor elhunyt Chana rebecen, a Rebbe édesanyja, a Rebbe előadás-sorozatot kezdett Rási, a leghíresebb tóramagyarázó írásairól. Egészen újszerű és eredeti módon közelítette meg a szövegeket, melyek a Tóra alapvető jelentését magyarázzák. Rámutatott, hogy Rási milyen szabályokat és logikai eljárásokat alkalmazott munkája során, melyeket egy cikkben foglaltam össze a Smaatin című zsidó magazinban, a „A Lubavicsi Rebbe megközelítése Rási kommentárjaihoz” címmel.
Természetesen ezt a cikket is eljuttattam a Rebbéhez, aki a következő választ küldte: „Mivel az isteni gondviselés ehhez a feladatkörhöz vezette és mivel sikeresen dolgozik, azt kérem, hogy írjon egy összefoglalót a Rási által alkalmazott szabályokról”. Ahogy egyre inkább elmerültem a munkában, láttam, hogy sokkal összetettebb témáról van szó, mint eredetileg gondoltam, így évekig nem készültem el vele. Eközben nem egyszer kaptam sürgető üzeneteket a Rebbétől.
Egy alkalommal Hodakov rabbi, a Rebbe titkára sokatmondó üzenetet küldött, melyben megemlítette, hogy a hagyomány szerint, amikor Joszef Káro rabbi a zsidó törvénykódexen, a Sulchán Áruchon dolgozott, három olyan ember élt a világon, aki képes lett volna elvégezni ezt a munkát, de az égből őt választották ki. Megértettem az utalást: ha nem készülök el hamarosan, valaki más kapja meg a megbízatást. Nekiveselkedtem és 1980-ban, a Rebbe születésnapjára készen állt a mű. Miután elküldtem neki, nagyszerű köszönőlevelet kaptam tőle, melyben bölcs munkának nevezte az írásomat és a reményét fejezte ki, hogy második és harmadik kiadás is napvilágot lát majd. Valóban így történt, mert tizenegy évvel később megjelent a második kiadás, majd 2018-ban a harmadik, bővített kiadás is, melyben a Rási-féle magyarázatok nem kevesebb, mint 620 szabálya szerepel.
Tuvia Blau
Megjelent: Gut Sábesz 26. évfolyam 46. szám – 2024. július 25.