A hit alapja: Isten teremti és fenntartja a világot
Megyeri Jonatán rabbi a zsidó hit alaptételeiről indított tanítássorozatot, Maimonidész tizenhárom hitelve alapján. Az első rész középpontjában az a gondolat állt, hogy az Örökkévaló nem csupán megteremtette a világot, hanem folyamatosan fenntartja, irányítja és újrateremti azt. Ez a hit egyszerre ad biztonságot és ró felelősséget az emberre.
Nincsenek dogmák, de vannak alapok
Megyeri Jonatán rabbi azzal kezdte, hogy a zsidóságban nincsenek olyan dogmák, amelyeket tilos volna kérdésekkel vizsgálni. A zsidó tanulás alapja éppen a kérdezés: mindent szabad felvetni, megkérdőjelezni, újragondolni, ha az ember őszintén keresi a választ.
„Nálunk mindent szabad kérdezni, nincs rossz kérdés, ahogy szokták mondani, csak rossz válasz van” – fogalmazott.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zsidó hitnek ne volnának szilárd alappillérei. A rabbi szerint a zsidóság olyan masszív filozófiai és teológiai alapokon áll, hogy nem kell félnie sem a tudományos felfedezésektől, sem az intellektuális kihívásoktól.
Maimonidész tizenhárom hitelve
A zsidó hit alaptételeit Móse ben Májmon rabbi, közismert nevén Maimonidész vagy Rambam foglalta rendszerbe. A 12. századi nagy filozófus és törvényalkotó tizenhárom olyan hitelvet sorolt fel, amelyek a zsidó világlátás alapját adják.
Megyeri Jonatán hangsúlyozta: ezek sem vitathatatlan dogmák abban az értelemben, hogy ne lehetne róluk kérdezni. Inkább olyan alapvetések, amelyek nélkül a judaizmus már valami mássá válna. Aki a zsidó hit útján jár, ezek köré rendezi világképét.
Az első hitelv: Isten a Teremtő
Az első hitelv így kezdődik: „Hiszem teljes hittel, hogy az Örökkévaló, áldott legyen a neve, minden teremtmény teremtője és irányítója, és hogy egyedül Ő alkotott, alkot és fog alkotni minden dolgot.”
Ez a mondat a zsidó monoteizmus egyik legfontosabb összefoglalása. A zsidóságban Istennek nincs társa, nincs vele egyenrangú ellenfele, nincs olyan erő, amely tőle függetlenül cselekedhetne. Ahogy a tórai gondolat fogalmaz: Istenen kívül nincs más.
Teremtés a semmiből
A rabbi különbséget tett emberi alkotás és isteni teremtés között. Az ember is tud létrehozni dolgokat: lisztből kenyeret süt, anyagból házat épít, gondolatból művet formál. Ez azonban valaminek az átformálása.
Isten teremtése más: Ő az, aki a semmiből hoz létre valamit. Ez az ex nihilo teremtés kizárólag isteni képesség. Az ember formál, alakít, rendez; Isten létet ad.
Isten nem hagyta magára a világot
Az első hitelv nemcsak arról szól, hogy Isten valamikor megteremtette a világot. A szöveg pontosan fogalmaz: „alkotott, alkot és fog alkotni”. Ez azt jelenti, hogy a teremtés nem lezárt múltbeli esemény, hanem folyamatos isteni cselekvés.
Megyeri Jonatán ezt az emberi test megújulásának példájával érzékeltette. Ahogy sejtjeink folyamatosan cserélődnek, úgy a világ is állandóan Isten fenntartó akaratából létezik. Ha az Örökkévaló „elengedné” a világot, az visszatérne eredeti állapotába: a semmibe.
A gondviselés felelőssége
Ez a hit megnyugtató, mert azt tanítja, hogy a világ nincs magára hagyva. Isten nem távoli órásmester, aki megalkotta a természet törvényeit, majd visszavonult. A zsidó istenkép szerint az Örökkévaló aktívan részt vesz a világ működésében.
Ugyanez a gondolat felelősséget is ad az embernek. Ha Isten folyamatosan fenntartja a világot, akkor az embernek partnerként kell részt vennie abban, hogy ez a világ olyan legyen, amilyennek a Teremtő szánta. A hit tehát nem elvont elmélet, hanem életfeladat.
A Tízparancsolat első mondata
Megyeri Jonatán az első hitelv bibliai forrását a Tízparancsolat nyitómondatában jelölte meg: „Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek Egyiptom országából.”
Ez a mondat egyszerre mutatja meg Istent mint a világ urát és mint a történelemben cselekvő, népéhez forduló Teremtőt. Nem pusztán filozófiai elv, hanem személyes megszólítás: az Örökkévaló nemcsak létrehozta a világot, hanem kapcsolatba lép az emberrel.
Hit, amely kérdezni tanít
Az előadás végén a rabbi jelezte: a tizenhárom hitelv mindegyike külön magyarázatot érdemel. Az első tanítás azonban már kijelöli az irányt. A zsidó hit nem vak elfogadás, hanem olyan bizalom, amely kérdez, gondolkodik, tanul, és közben felismeri: a világ létezése pillanatról pillanatra isteni ajándék.
Aki ebben hisz, annak számára a teremtés nem régi történet, hanem jelen idejű valóság. Az Örökkévaló alkotott, alkot és alkotni fog – az ember pedig ebben a világban kapott helyet, feladatot és felelősséget.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
