Megyeri Jonatán: Miként érdemes tekinteni a tegnapi országgyűlési választásokra…zsidó szemmel.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! www.facebook.com/Zsidocom/

„Az emberek élve falnák fel egymást” – hogyan néz a zsidó hagyomány a politikára?

Megyeri Jonatán rabbi ezúttal rendhagyó esti bejelentkezéssel jelentkezett: a friss országgyűlési választások után arról beszélt, hogyan érdemes a politikára, a hatalomra és a választás felelősségére tekinteni zsidó szemmel. Nem arról beszélt, kire szavazott vagy kire kellett volna szavazni, hanem arról, mit tanít a Tóra, a Talmud és a rabbinikus hagyomány a vezetőkről, a szabadságról és a közösségi felelősségről.

A szabad akarat nem elmélet, hanem felelősség

A rabbi kiindulópontja az volt, hogy a választás lehetősége önmagában is nagy érték. A demokrácia nem magától értetődő állapot, hanem olyan történelmi helyzet, amelyben az ember valóban élhet a szabad akaratával. Márpedig a zsidó gondolkodás szerint a szabad akarat Isten ajándéka.

Megyeri Jonatán felidézte a talmudi mondást: azon az úton, amelyen az ember el akar indulni, azon vezetik is. Vagyis az Örökkévaló nem veszi ki az ember kezéből a döntést. Tudomásul veszi, hogy az ember választhat jó és rossz, helyes és helytelen között, sőt még azt is megengedi, hogy az ember rossz irányba induljon el. Ettől valódi a szabadság, és ettől lesz súlya a döntésnek.

Isten tudta nélkül nem történik semmi

A zsidó világlátás ugyanakkor nem áll meg az emberi felelősségnél. A rabbi hangsúlyozta: a világ végső ura nem a politika, nem a hatalom és nem is a választási matematika, hanem az Örökkévaló. A hagyomány szerint még „egy fűszál sem nő” Isten tudta nélkül. Ez azonban nem mond ellent a szabad akaratnak, hanem keretet ad neki.

Ebben a feszültségben kell élni: az embernek döntenie kell, részt kell vennie a közéletben, de közben tudnia kell, hogy a végső szó nem az övé.

Miért kell mégis hatalom?

Az előadás egyik legerősebb része az volt, amikor Megyeri Jonatán a Misna ismert mondását idézte: imádkozni kell a királyság, a kormányzat, a fennálló rend békéjéért, mert ha nem volna hatalom, „az emberek élve falnák fel egymást”.

Ez a mondat jól mutatja, hogy a zsidó hagyomány nem romantizálja a politikát, de nem is becsüli le a szerepét. A hatalom lehet tökéletlen, a vezetők lehetnek esendők, de a rend hiánya még rosszabb. A rabbi szerint a zsidó szemlélet a társadalmi berendezkedések közül leginkább az anarchiától tart, mert ott nem marad semmilyen keret, amely megfékezné az ember legrosszabb ösztöneit.

Király, próféta, papság, bíróság

A bibliai Izrael példáján keresztül azt is megmutatta, hogy a zsidó hagyomány nem az önkényes hatalmat tartja ideálisnak. Az ókori zsidó társadalomban a király mellett ott álltak a próféták, a papság és a legfelsőbb bíróság, a Szánhedrin. Ez a többpólusú rend azt jelezte, hogy a hatalomnak szüksége van korlátokra és ellensúlyokra.

A rabbi szerint ez ma is irányadó gondolat: a jó politikai rend nem ott kezdődik, hogy valaki erős, hanem ott, hogy a hatalom nem marad egyedül.

Távolság és részvétel egyszerre

A zsidó hagyomány viszonya a politikához ezért kettős. Az embernek részt kell vennie a közösség életében, élnie kell a jogával, el kell mennie szavazni, és vállalnia kell a döntése súlyát. Ugyanakkor nem szabad teljesen beleolvadnia a hatalomba, mintha minden kizárólag politikai síkon dőlne el.

Megyeri Jonatán ezt Eszter könyvének Mordechájával is érzékeltette: a zsidó hagyományban mindig jelen van az a kérdés, meddig lehet közel menni a hatalomhoz, és honnan kell már inkább távolságot tartani tőle.

Magyarország jövője közös ügy

Az előadás végén a rabbi már a jelenre fordította a tekintetét. Bizakodó hangon beszélt arról, hogy Magyarországon ma a zsidó közösség békében és biztonságban élhet, és ennek megőrzése közös érdek. Hangsúlyozta: keresztényeknek, zsidóknak, vallásosaknak és nem vallásosaknak együtt kell dolgozniuk az ország gyarapodásáért.

A személyes pártpreferenciákról nem beszélt, de az alapállása világos volt: a zsidó szemlélet szerint a politikai részvétel nem hit helyett van, hanem a hitből következik. Az ember dönt, felelősséget vállal, és közben tudja, hogy végső soron nem a hatalom az úr a világban.

Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

www.facebook.com/Zsidocom/