Nem a dátum számít – hanem a feladat
Mit tanít a Rambam a Messiás eljöveteléről, és miért nem akarták a próféták, hogy tudjuk az időpontot?
Az Óbudai zsinagógából jelentkezve Megyeri Jonatán ismét a Rambam, Mózes ben Maimon, a Misné Tóra című művének Messiásról szóló fejezetét tanulmányozta. A kérdés ezúttal nem az volt, hogy eljön-e a Messiás – hiszen a Messiásba vetett hit a judaizmus 13 alapelve közé tartozik –, hanem az: miért nem tudjuk, mikor?
Nem világvége, hanem világhelyreállítás
A Rambam álláspontja szerint a messiási idők nem jelentenek természeti csodák sorozatát. „Olam keminhágo noheg” – a világ a maga rendje szerint működik tovább. Télen hideg lesz, nyáron meleg, az oroszlán nem válik vegetáriánussá. A prófétai képek – mint hogy „a farkas együtt lakik a báránnyal” – allegóriák: a békét, nem pedig a zoológiai forradalmat jelképezik.
Az igazi változás a sibud málchujot, az idegen uralom és üldöztetés megszűnése lesz. Nem világuralomról van szó, hanem szabadságról. A zsidó hagyomány nem hirdet globális hódítást; a Messiás nem politikai imperializmust, hanem spirituális rendet hoz.
Élijáhu próféta és a szívek kiegyenesítése
A Rambam idézi Malachi prófétát: „Íme, elküldöm nektek Élijáhu prófétát”. A hagyomány szerint Élijáhu lesz a Messiás előhírnöke, aki „visszatéríti az atyák szívét a fiakhoz és a fiak szívét az atyákhoz”.
Ez nem pusztán családi békét jelent, hanem lelki egyenesedést: generációk közötti folytonosságot, a hagyomány újrafelfedezését. Megyeri Jonatán szerint ezt ma is látjuk, amikor fiatalok találnak vissza a zsidó gyökerekhez, s olykor ők vezetik vissza szüleiket a zsinagógába.
Miért nem tudjuk a dátumot?
A Rambam különösen hangsúlyozza: a próféták nem árulták el a Messiás eljövetelének pontos idejét. És nem véletlenül.
Ha túl messze volna, elcsüggednénk: „Úgysem élem meg.”
Ha túl közel volna, ellustulnánk: „Erre a kis időre már minek?”
A dátum ismerete demotiváló lenne. A judaizmus lényege nem a végidők kalkulálása, hanem a jelenben végzett micva. A Rambam egyenesen azt írja: ezeknek a részleteknek a boncolgatása nem visz közelebb sem az istenfélelemhez, sem az istenszeretethez.
Az ember feladatra született
Megyeri Jonatán egy szemléletes párhuzamot hozott: az ember az egyetlen lény, aki tudja, hogy meg fog halni – mégsem süllyed nihilizmusba. Mert érzi, hogy feladata van.
A szabályok – legyen szó sakkról, sportról vagy a Tóra micváiról – nem korlátoznak, hanem értelmet adnak. Játék sincs szabályok nélkül. Az élet „nagy játéka” pedig épp attól izgalmas, hogy vannak benne kötelességek.
A Messiás dátuma tehát nem azért rejtett, mert Isten bizalmatlan az emberrel szemben, hanem mert a küldetés most van. A jelen pillanat az, ahol a Tóra élő valósággá válik.
A hangsúly az „itt és most”-on van
A zsidó gondolkodás nem az apokaliptikus fantáziákra épít, hanem a mindennapi cselekvésre. A Messiás eljövetele a hit része – de a felkészülés módja a Tóra tanulása és a micvák gyakorlása.
A kérdés tehát nem az, hogy mikor jön, hanem az: mi mit teszünk addig.
Mert a judaizmus szerint a világ megváltása nem egy dátummal kezdődik – hanem egy micvával.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
